Mindig is saját vállalkozást szeretett volna építeni, vallja. Volt is próbálkozása rendesen, ötletei mindig a legújabb technológia trendek környékén támadtak: az első képgeneráló MI-szoftverekkel például ruhákat tervezett, vitt Metaverzumos projektet, de volt egy hosszabb kitérője az e-sport-szcénában is.

Ötletei azonban rendre elhasaltak az előtt, hogy piacra jutott volna, míg más esetekben abba ütközött, nincs fogyasztói igény a termékre. Volt olyan ötlete is, melynek a pandémia vetett véget. Ezt követően Pestre költözött, ahol különböző startupoknál, majd nagyobb cégeknél kezdett el dolgozni.

Az Azta történetének szempontjából ezek közül a legfontosabb az Asura Technologies, ahol Márk 2023 őszétől dolgozott. Itt találkozott ugyanis később társalapítójával – Sándor Attilával – aki ekkor még főnöke volt. Az adójogi startupban jócskán változott a viszonyrendszer: a vezérigazgatói pozíciót Márk tölti be, Attila a bevételi igazgató (CRO, vagyis Chief Revenue Officer – a szerk.). „Minden kulcsfontosságú döntést az alapítótársakkal közösen hozunk” – teszi hozzá.

Az Azta mögötti Phantic Kft. többségi tulajdonosa is Márk, de van tulajdonrésze Attilának, Kővári Bálint vezető MI-kutatónak, valamint a pre-seed kört vezető AI Angels Zrt.-nek, amely Boris Mihály Róberthez köthető. Boris a hazai startup- és kockázatitőke-világ ismert szereplője, 2016-ban fektetett a Barionba.

Az AI Angels Zrt.-t mindössze néhány hónappal ezelőtt alapították, 155 millió forint jegyzett tőkével. Márk elárulja, hogy az AI Angels az Azta irányításában operatív szerepet nem tölt be. „A cég építésében a tanácsadói testületre támaszkodunk, akik felkutatásába viszont segített Boris Mihály Róbert” – mondja.

Se befektető, se tanácsadók nem voltak a láthatáron, amikor az ominózus novemberi napon 4-5 órát töltött azzal, hogy könyvelői Facebook-csoportokba lépjen be, és megtalálja a választ vállalkozással kapcsolatos kérdésére. „Észrevettem, hogy teljesen ellentétes kommentek vannak a posztok alatt. Laikusként felmerült bennem, hogy lehetséges ez?”

Hogyan kezd bele az ember egy adójogi mesterséges intelligencia szoftver kiépítésébe? – teszem fel a kérdést, mire egész konkrét választ ad. „Összerak egy promptot, készít hozzá egy mutatós felületet, aztán leteszteli az édesanyjával, aki lelombozza.”

Márk édesanyja ugyanis könyvelő, hamar meg tudta mondani, hogy a tesztmodell százból nagyjából kilencven kérdésben hibázott.

Az interneten fellelhető szakmai anyagokkal kezdte feltölteni a rendszert, ami így már százból negyven-ötven kérdést meg tudott válaszolni – sokszor azonban félrevitték az elavult, vagy nem pontos tartalmak. Filterezésbe kezdett: ez elengedhetetlen volt ahhoz, hogy összeállhasson a PoC-termék (Proof of Concept, vagyis annak igazolása, hogy az ötlet műszakilag megvalósítható, üzletileg pedig életképes – a szerk.).

Adatbázisuk nagy részét jogszabályok, rendeletek, határozatok, bírósági döntések, kúriai döntések és NAV-os állásfoglalások adják. Nem csak a jelenleg hatályos jogszabályok vannak benne a rendszerben, tíz évre visszamenőleg rendelkeznek a változatokkal, így egy több éve húzódó ügyben is tudnak tanácsot adni. Márk azt is elárulja, Magyarországon jelenleg 1,8 millió dokumentum áll rendelkezésükre.

Nem volt könnyű összeszedni ezeket, leginkább amiatt, mert a Nemzeti Jogszabálytár szerzői jogi védelem alatt áll. Márkék nem is számoltak eredetileg ezzel, négy hónapukba telt, ahogy közlönyökből összeillesztgették saját jogi kódexüket. „Ez a mi saját tárhelyünk. Nem csak idézni tudjuk a különböző jogszabályokat tördelt adatelemekből, egésszé gyúrtuk– fűzi hozzá Márk.

Az Azta így ma már nem egy hagyományos, dokumentum-visszakeresésre épül, adatlekérő megoldás.

A felhasználói kérdéseket több szempont szerint bontják elemekre, azt egy saját fejlesztésű keresőmodul határozza meg, hogy mely jogszabályokban és dokumentumokban kutasson.

A rendszer gráfalapú tudásreprezentációt is használ, amely feltérképezi a különböző jogi dokumentumok és fogalmak közötti kapcsolatokat. Emellett alkalmazzák a Monte Carlo-fakeresési módszert is, hogy a szoftver a több millió dokumentumból álló adatbázisban hatékonyan találja meg a releváns információkat, anélkül, hogy minden lehetséges útvonalat végig kellene elemeznie.

A citrom áfája

Kilencvennyolc százalékos válaszadási pontosság – olvasható az Azta weboldalán. Márk elárulja, nem lépnek anélkül piacra, hogy ne auditálják külsős szereplőkkel a rendszer pontosságát, több száz kérdéses kérdőívükön kell kijönnie legalább ennek az értéknek. „Végtelen kérdés és végtelen válasz van, tökéletes nem létezik. A legfontosabb, hogy a rendszer mindig megjelölje, mit tud, és mit nem” – fogalmaz Márk. Büntetőjogi kérdésekben például el fogja utasítani a válaszadást, mert ezen a területen nincs bemérve a pontossága.

Az összes ügyben érintett fájl feltöltése, minél pontosabb kérdésfeltevés, egészséges szkepticizmus – sorolja, hogyan érdemes hozzáállni az Aztához. „Úgy hoztuk létre a rendszert, hogy egészen addig vissza fog kérdezni, amíg teljes bizonyossággal meg nem érti a kérdésünket” – mondja. Ha nagyon bonyolult kérdésről van szó, azt is kijelzi, hogy érdemes egy könyvvizsgálóval vagy adótanácsadóval is egyeztetni.

„Sokszor a legnagyobb baj az, hogy nem is tudjuk, pontosan mi a kérdésünk. A problémát látjuk, de nem tudjuk megfogalmazni. Az Azta abban is segít, hogy lássuk, mi a valós kérdés.”

Jelenleg is dolgoznak azon, hogy legyen felelősségbiztosítási partnerük. Márk szerint hatalmas előrelépés lenne, ha minden válaszuk biztosítva lenne. Hogy miért? „Az indulásunkkor megkérdeztem egy pénzügyi vezetőtől: ha tudod a választ egy kérdésre, minek mész el külön adótanácsadóhoz? Azt válaszolta: a pecsét miatt.” Németországban láttak példát arra, hogy bizonyos kérdésekben vállalnak felelősségbiztosítást, ezt a mintát szeretnék követni.

Egy jó példa az MI limitjeire a citrom áfája. Márk szerint a nagy nyelvi modellek gyakran a fogalmak közötti hasonlóság alapján következtetnek. A citromot így könnyen a kedvezményes adózású élelmiszerek közé sorolják, mert gyümölcsként sok hasonló kategóriához kapcsolódik. A jog azonban nem hasonlóságok, hanem pontosan meghatározott kategóriák alapján működik: ha egy termék nem szerepel abban a kategóriában, akkor nem jár rá kedvezmény.

A pénzügyi-jogi terület jelentős kockázatokat húz magával, ezért folyamataikba a szakértőkkel való egyeztetést is beiktatták. Magyarországon együtt dolgoznak a Vállalkozók Országos Szövetségével (VOSZ), valamint a Magyar Könyvvizsgáló Kamara Oktatási Központjával is. Lakrovits Elvíra, az MKKOK ügyvezetője elmondta: néhány hónappal ezelőtt keresték meg őket Márkék együttműködés céljából. Az oktatási központ ezt követően – gyakorló szakemberek, több oktató, illetve a Kamara szakértői bizottságának munkatársai segítségével – tesztelte a rendszert. Észrevételeiket továbbították Márkék felé, akik igyekeznek ezeket hasznosítani a fejlesztés során.

„Örömmel tapasztaljuk, hogy a rendszer rohamléptekkel fejlődik. A magam részéről biztos vagyok abban, hogy hasznos segítőtárs lesz a jövőben a szakmabeliek számára” – fogalmazott Elvíra. Az MKKOK és a Phantic Kft. egy szerződést is aláírt, ami alapján az oktatási központ képzéseinek mintegy évi 37 ezer résztvevője, valamint az oktatók meghatározott időtartamban lehetőséget kapnak a rendszer ingyenes kipróbálásra, és kedvezményes megvásárlására, tette hozzá az ügyvezető.

Márk úgy látja, összességében nem szkeptikus velük a szakma: tanácsadói testületükben is több jogi szakember ül (például Kalocsai Zsolt, aki a vezető adó-, könyvvizsgáló és gazdasági tanácsadó cég, az RSM Hungary elnök-vezérigazgatója – a szerk.). „Szerintem az első megkeresések terén 50-60 százalékos sikerrátánk van. Akik használnak MI-t, azoknál nyolcvan” – mondja. Persze sok olyan eset is van, vallja, amikor nem lehet az ügyfelet eltéríteni szokásaitól, sokszor évtizedek berögződéseiről van itt szó.

„Nem mi találtuk fel a spanyolviaszt” – reflektál a versenytársakra. A piac két legnagyobb jogi MI-szoftvere a Harvey és a Legora. Márk szerint nem az a feladatuk, hogy velük versenyezzenek, hanem megtalálják, milyen részeket nem fednek le a piacon. „Mi abban különbözünk nagyon, hogy nem csak ügyvédeknek adunk a jogi munkát segítő válaszokat. Kifejezetten adózási és üzleti joggal nem nagyon foglalkozik senki” – fogalmaz. Különbségnek látja azt is, hogy főleg nem vállalati ügyfeleik vannak. Megválaszolt kérdéseik 95 százaléka innen jön.

Bagdi Lajos, a Niveus partnere úgy látja, bár a Harvey és a Legora rendkívül erős, általános jogi kutatási platformokat építenek, egy közép-európai vagy magyar fejlesztésű megoldás más típusú versenyelőnyt tud kialakítani. „Mélyebb helyi és regionális szakmai tudás, pontosabb adózási fókusz, valamint a helyi jogszabályi környezet és szakmai gyakorlat jobb ismerete” – hangsúlyozta a lehetséges előnyöket.

„Az adótanácsadásban sokszor nem az a döntő kérdés, hogy egy rendszer mennyi  paraméterrel működik, hanem hogy ismeri-e az adott ország adóhatósági gyakorlatát, a helyi jogforrásokat, illetve képes-e megbízható hivatkozásokkal alátámasztani a válaszait.”

Hozzátette: a Niveus is ismeri az Azta megoldását, mélyebben is tesztelte a működését. „Fontos elmondani ugyanakkor, hogy a mesterséges intelligencia az adótanácsadásban elsősorban nem a szakértő helyettesítését, hanem a szakértői munka hatékonyságának és minőségének javítását jelenti” – fogalmazott.

Azt Márk is elismeri, hogy a területtől való tartózkodás részben a piac jellegéből is adódik. „Ha egy adózási kérdést elrontasz, ott bizony súlyos büntetések lehetnek.” Ezért hangsúlyozzák sokszor, hogy a mesterséges intelligencia az automatizációban, valamint tanácsadásban lehet partner. „Olyan változást indítottunk a könyvelői szakmában, hogy a könyvelőirodák tanácsadóvá tudnak válni.” Több, mint háromezer könyvelőirodában, tanácsadói cégben vannak jelen itthon.

„A könyvelőnek nem kell napokat töltenie azzal, hogy utánajárjon egy kettős adóztatási egyezmény részleteinek. Az így nyert időben támogathatja a vállalkozót a döntéshozatalban.”

Mi lenne, ha péntekig megcsinálnánk Lengyelországot?

2026 elején kezdtek el beszélgetni az alapítótársakkal, hogy a következő lépéshez szükség lesz egy pre-seed körre. „Az első tárgyalásoknál azt a választ kaptuk, jó a megoldás, de nem skálázható, mert Magyarországon kívül máshol nem fog működni” – emlékszik vissza Márk. Pont a tárgyalások környékén pitchverseny szerveződött az óbudai irodában, egy lengyel csapat jóvoltából.

„Ültünk a srácokkal szombat este, és azt mondtam: mi lenne, ha a verseny napjáig, péntekig megcsinálnánk Lengyelországot?” Hétfőn neki is láttak a teljes adójogszabályzat összegyűjtéséhez, Márk elmondása szerint csütörtök délre el is készültek a weboldallal, nyelvesítéssel, kétezer kérdéses teszteléssel. Péntek estére az első lengyelországi felhasználóik is megvoltak.

„Az első lépés az volt, hogy mindenki elővette a LinkedIn-jét, és megnézte, hogy van-e lengyel kapcsolatuk” – emlékszik vissza nevetve a villámakcióra.

Ismerősökön keresztül találtak olyan adószakértőket, akik fizetség nélkül is szívesen segítettek nekik a források felkutatásában, a keretrendszer kialakításában. A magyar példa összeállításának tudása jól jött, de elengedhetetlen volt a helyi szakemberek ismerete, reflektál Márk.

Ez volt az első külföldi akció, amit több, mint tíz hasonló követett. Ma már nem szívességekkel, hanem alvállalkozókkal dolgoznak új piacra lépéskor. Az viszont közös pont maradt, hogyha új országban indulnak el, a nulladik lépés az ottani szakértők megkeresése. „A technológiában otthon vagyunk, de egyikőnk sem a szakmából jön” – hangzik az indok. Összesen 17 európai ország jogszabályi környezetét készítették el, egyelőre viszont még csak magyar és lengyel felhasználóik vannak. A következő piaci nyitás Románia lesz – a tervek szerint még 2026-ban.

Piacralépési stratégiájuknak három oszlopa van: szakmai együttműködések, integrációs partnerek és a vállalati kapcsolatok. „Spanyolországban és az Egyesült Királyságban is úgy kezdtünk dolgozni, hogy szervezeten belül azt látták, Magyarországon használják és szeretik.” Területükön nem hisznek a direkt marketingben, úgy vélik, ha valaki Facebook-reklámot lát adózási kérdésekről, gyorsan tovább görget. „Ha viszont egy számlázóprogram, vagy bank közelében tűnünk fel, lehet, hogy megadják az esélyt.”

Jelenleg három konstrukciója van az Aztának: az ingyenes, belépő-szintű, havi öt kérdést megválaszoló csomag, az egyéni vállalkozóknak ajánlott, 4.990 forintos standard csomag, valamint a Pro fokozat, ahol 9.990 forintért cserébe havonta végtelen kérdés tehetünk fel. Nem titok, hogy a Pro csomagot készítették a mindennapi munkavégzéshez: itt egyébként prémium funkcióik is vannak, mint például cégkereső, vagy jegybanki árfolyam lekérdező. Jelenleg összesen 600 fizető ügyfelük van, havi bevételük 15 ezer euró körül mozog.

„Amikor elkezdtük a pre-seed tárgyalásokat, még csak 600 euró volt” – mondja Márk. – Ilyen szempontból mindig is kicsit állatorvosi ló voltunk. A termékünk mindig nagyon elől járt, mint ahol a sales stratégiánk.” Állítása szerint úgy szereztek 14 ezer felhasználót Magyarországon, hogy mindössze négyezer eurót költöttek marketingre.

Úgy látja, folyamatban lévő szerződéseikkel, lokális vállalati bevezetésekkel, illetve a különböző integrációs partneri együttműködésekkel realisztikus cél lehet nyár végére elérni a 90 ezer eurós havi árbevételt.

A cél hatszoros növekedést jelentene néhány hónap alatt, ami startup-környezetben sem számít szerény vállalásnak.

Tervben van a következő befektetési kör is, hárommillió eurót keresnek arra, hogy 10 európai országban is megcsinálják a go-to-marketet, és előkészítsék a nagy dobást, az amerikai piacra lépést is. „700 ezer euró az az összeg, ami már el van kötelezve” – mondja. Jelenleg azt keresik, ki fogja vezetni a befektetési kört. Nemzetközi és magyar VC-kel is tárgyalnak, szeptemberben szeretnék zárni.

„Másfél millió kell a piacra lépésekhez, és másfél millió a szervezetfejlesztéshez, a brandérték növeléséhez. Azt kell elérnünk, hogy rólunk is úgy beszéljenek, mint a konkurenciáról.”

Az Azta fókusza a következő hónapokon és az új befektetési körön van: három évnél tovább nem terveznek, sokkal kézzelfoghatóbb célt jelöltek meg az amerikai indulással. „Mi ebbe a kalandba akkor akarunk belevágni, amikor egész Európa jogszabályi adatbázisa fel van dolgozva.” Az Egyesült Államok a tagállamok különböző szabályai miatt gyakorlatilag magában akkora feladatot jelentene, mint egy egész kontinens.

„A jelenlegi tempónkban 5-7 nap alatt biztonságosan meg tudjuk csinálni egy ország technikai integrációját.” Nem rejtik véka alá, azért is diktálják a gyors tempót, hogy minél több országba elsőként érkezzenek megoldásukkal. „Sokáig kockázatként kezeltem, hogy lóléptékben megyünk előre. De kutatókkal dolgozunk, olyan kutatókkal, akik perfekcionisták. Emiatt sem adunk ki olyat a kezünkből, ami nem biztos.”

Márk szerint az Azta előnyére válhat, hogy kicsik, mert az olyan piaci óriások, mint a Harvey, nem tudják olyan könnyen átalakítani struktúrájukat. Az elmúlt években rengeteget fejlődött a technológia, a mai startupok olyan eszközökkel felvértezve tudnak piacra lépni, amelyek korábban nem voltak adottak.

„Simán lehet, hogy pár év múlva elindul egy újabb startup, ami ránk néz, és azt mondja: ti már őskövületek vagyok. Ezért is kell most addig menni, amíg csak tudunk.”