2026. október 15-én kora délután két látványos égi jelenség is látható volt Mosonszolnok felett.
Peterdy Péternek különleges megfigyelési élményben volt része, először egy lyukfelhőre lett figyelmes, majd nem sokkal később egy nem várt meglepetés érte. A Nap korongja körül ugyanis gyönyörű napkoszorú jelent meg.
Haza fele tartottunk, amikor a kocsiból vettem észre, hogy kezd kialakulni a lyukas felhő. Hazaérve aztán követtem tovább a jelenséget a kertemből. Pont a Nap felé haladtak ezek a magas szintű felhők, és a felhők jégkristályain megtörő napfény miatt kialakult egy gyönyörű a légköroptikai jelenség, a napkoszorú. A lyukas felős rész pont ez mellett a légköroptikai jelenség mellett haladt el, így jött össze a két jelenség dokumentálása
– vázolta fel a különleges légköroptikai jelenségeket Peterdy Péter a Sokszínű vidék megkeresésére.
13 fotó
Hogyan alakul ki a napkoszorú?
Ha egy megfelelően vékony és egyenletes cseppeloszlású rétegfelhőn átsüt a Nap, vagy a Hold, akkor megfigyelhető az igen látványos koszorú-jelenség.
A Légköroptika magyarázata szerint a koszorú a fény elhajlási tulajdonságának köszönhető. A jelenség szabályossága és a színek intenzitása egyenesen arányos a felhőben előforduló cseppek homogenitásával. A cseppméretnek nagy jelentősége van abban, hogy a koszorú hogyan jelenik meg a fejed felett! 10μm cseppméret esetén a koszorú nagy átmérővel, széles sávokkal és intenzív színekkel figyelhető meg. 20μm cseppméret esetén a sávok lényegesen keskenyebbek és a spekrum ismétlődése jól megfigyelhető. 30-40μm felett pedig a jelenség halványan jelenik meg, de a sávok ismétlődése látványos.
Hogyan alakul ki a lyukfelhő?
A folyamathoz először is egy vékony, egyenletes, középmagas gomolyfelhő- vagy lepelfelhőrétegre (Altocumulus vagy Cirrocumulus) van szükség. Ezek a felhők nagyrészt túlhűlt vízcseppekből állnak. Ez azt jelenti, hogy a bennük lévő víz hőmérséklete már jóval fagypont alatt van, de porszemek vagy egyéb szilárd mag hiányában mégsem képes megfagyni, így folyékony halmazállapotú marad, magyarázta el a jelenséget az Időkép.
A varázslat – és a lyukasztás – akkor kezdődik, amikor egy repülőgép halad át ezen a felhőrétegen. A repülőgép szárnyai és légcsavarjai környezetében a levegő nyomása hirtelen lecsökken, ami további drasztikus lehűlést vált ki. Ez a löket már elég ahhoz, hogy a túlhűlt vízcseppek azonnal jéggé fagyjanak. Amint megjelennek az első jégkristályok, egy láncreakció indul be (az úgynevezett Bergeron-folyamat): a környező vízcseppek mind a jégkristályokra fagynak rá.
Mivel a jégkristályok nehezebbek, mint a parányi vízcseppek, lassan elkezdnek kihullani a felhőből. Ahogy aláhullanak, a szárazabb levegőben elpárolognak, így a lyuk közepén egy finom, fonalas szerkezetű csapadéksáv, úgynevezett virga alakul ki. A vízcseppek eltűnésével pedig marad a tátongó, szabályos kör vagy ovális alakú rés a felhőtakarón.
Ha a Nap éppen megfelelő szögben világítja meg a lehulló jégkristályokat, a jelenséget gyakran ragyogó légköroptikai elemek, például melléknapok vagy halójelenségek színesíthetik.
Mint arról beszámoltunk, ritka légköri jelenség borzolta a kedélyeket a Balatonnál, valamint arról is hírt adtunk, hogy vörös lidércet fotóztak Kaposmérőből.
The post Hihetetlen égi jelenséget észleltek Mosonszolnok felett, majd jött a nem várt meglepetés first appeared on Sokszínű vidék.
