Éppen egy energetikai forradalom közepén vagyunk, a napenergia tavaly megelőzte az atomenergiát a világ áramtermelésében, és még idén 10 százalékot rá is fog verni. Az előrejelzések szerint az évtized végére a napenergia-termelés megduplázódhat. Mutatjuk, miért tudott ennyire sikeres lenni a napenergia és jelenleg mi jelenti a korlátot a zöld energiára való teljes átállásnak.
A napenergia alig néhány év alatt a perifériáról az áramtermelés élvonalába tört, és olyan riválisokat előzött be, amelyekről korábban kevesen gondolták volna, hogy megingathatók.
Végigvesszük, hogyan követték egymást az emberiség energetikai forradalmai, mi áll a napelemek látványos térnyerése mögött, és milyen szerepet játszanak ebben a nagyhatalmak, valamint a geopolitikai konfliktusok.
Azt is megmutatjuk, miért nem a panelek, hanem az energiatárolás és a hálózat lehet a zöld átállás következő szűk keresztmetszete – és hol áll ebben a versenyben Magyarország.
Kezdjük a legfontosabbal: soha nem lesz teljesen karbonsemleges az energiamixünk, hiszen a történelmet áttekintve látszik, hogy az energetikai forradalmak soha nem váltották le egymást teljesen, az új források többnyire a régiek mellé épültek be.
Erről szól még a cikk
- A számos megújuló energiaforma közül miért éppen a napenergia lett a legsikeresebb?
- Energetikai háború, amiben a nagyhatalmak is részt vesznek
- Ukrajnától Hormuzig: a kőolaj útja blokkolható
- A napelemek sikeréhez kellett egy párhuzamos forradalom is
- Az energiák királya
The post A settenkedő olcsó áram: így nyomták le a napelemek az atomenergiát appeared first on Forbes.hu.
