Jó helyről kölcsönöz az Aarik: and the Ruined Kingdom, de gyorsan lebukik, hogy nem szívvel-lélekkel teszi azt. Ha pedig másra nem is, a minőségre illett volna figyelni.
Egyszer volt, hol nem volt…. volt egyszer egy Monument Valley című játék. Manapság már egymást érik a művészjátékok, de 2014-ben azért még nem lehetett Dunát rekeszteni velük. Ráadásul a nevezett darab abban a szűkebb mezőnyben is toronymagasan kiemelkedett. Egy érzelmes történetet mesélt el, egy végtelenül egyszerű, ámde mégis rendkívül stílusos grafikai megjelenítéssel. Emellett a játékmenet is annyira fifikás és magával ragadó volt a maga nyakatekert, de mégsem agyonbonyolított módján, hogy még M. C. Escher is megnyalná utána mind a tíz lábujját.
Két éve ki is jött Steamen is az addig csak mobilokon elérhető remekmű mindkét része Panoramic Edition változatban (már csak azért is szükség volt rá, mert a korábbi változatok csakis állított képernyő módozatokban futottak). Ami viszont fura, hogy a két esemény között pár gyengébb próbálkozást leszámítva senki nem próbálta a sikert meglovagolni és klónozni, vagy legalább picikét másolni a játékokat. Egész mostanáig kellett várni, az Aarik: and the Ruined Kingdom ugyanis le sem tagadhatná, honnan ihletődött. Ugyanaz az izometrikus nézet, gyakorlatilag ugyanazok a játékelemek, még a grafikai stílus is hasonló. Persze mindez kicsit gyengébb kivitelben, úgy is mondhatnánk, hogy megérkezett az szegény ember Monument Valley-ja.
Sajnálom, hogy ezt így mindjárt az elején el kellett lőnöm, de nem szeretnék senkit sem abba a hiú ábrándba ringatni, hogy valami hasonlóan jó dolog érkezett, mint a példakép játék(ok). Pont az az utolsó lehelet, odaadás, polír hiányzik a klónból, ami a Monument Valleyt naggyá tette. Érzelmes sztori itt is van, de hiába akad mellé dialógus és leírások, így sem tud olyan magával ragadó lenni, mint a némán előadott előd. A jó játékmenet vigaszt jelenthetne, de sajna sokszor inkább önismétlő és kissé túlbonyolított, erőltetett feladatokat kapunk. Kicsit olyan, mintha a fejlesztők csak addig jutottak volna el, hogy csinálnak egy ilyen játékot, aztán mintha minél hamarabb le akarták volna tudni annak a készítését.
Önmagában még ez sem jelentene tragédiát, hiszen látunk már ilyesmit, így is lehetne egy tisztes helytállással valami értékes a végeredmény. De sajnos ez a játék még bugos is. Többször előfordult velem, hogy ahogy forgattam a kamerát, a figuránk átugrott egy másik helyre, de a kamera forgatás maga is néha ide-oda ugrál darabosan és érthetetlenül (eleve sokszor gyenge a performance is Steam Decken – ami érthetetlen egy ilyen minimál grafikás stuffnál). A tárgyak interakciója is nagyon rossz, a forgatható elemek irreálisan gyorsan pörögnek, a megfogható darabokat meg nagyon el kell találni, hogy milyen új helyre pakoljuk le, mert különben menthetetlenül visszapattannak az eredeti poziciójukba. Nekem az irányítás is sokszor beakadt, sokszori próbálkozásra csinálta a játék azt amit szerettem volna kérni tőle.
Nem mondanám, hogy az Aarik: and the Ruined Kingdom rossz lenne, de ugyanígy azt sem tudom állítani, hogy jó. Sajna az csak egy dolog, hogy kinézetre is gyengusabb, mint a már tíz esztendős minta, de hogy a játszhatóság ennyire sok sebből vérzik, az egy logikai, ügyességi játéknál felér egy szepukuval. Szerencsére legalább az ára nem sok, igaz ennyiért beszerezhetjük a Monument Valleyt is, s azzal azért még akkor is jobban járunk, ha sokadjára toljuk végig. A végére pedig egy utolsó rant: legalább azt láthatnánk, hogy mikor menti el a progresst a játék. Ugyan csak 2-3 óra a végigjátszás, de a fenti okok miatt egyáltalán nem akartam egy üléssel letudni. Így viszont az újbóli előszedésnél mindig egy rakás már korábban letudott pályaszegmenst kellett újra végigtolni. Remélem a készítők levonják a tanulságokat, mielőtt folytatásba kezdenek, mert volna mit sajnos.
Értéklés: 6/10
Fejlesztő, Kiadó: Shatterproof Games
Platform: PC, Nintendo Switch
