A malmok évszázadokon át meghatározó szerepet töltöttek be a magyar falvak és városok életében. Nemcsak a mindennapi kenyérhez szükséges liszt készült bennük, hanem számos más termény feldolgozását is ezek a különleges szerkezetek végezték. Működésükhöz eleinte az emberi és állati erőt, később a víz és a szél energiáját használták, míg a 19. században a gőzgépek is megjelentek a malomiparban.
Magyarország egykor valóságos malomnagyhatalomnak számított. Az 1863-as összeírás szerint a történelmi Magyarország területén több mint 9000 patakmalom, 4300 hajómalom, közel 18 ezer szárazmalom és több száz szélmalom működött.
Míg a vízimalmok elsősorban a folyók és patakok mentén, a szárazmalmok pedig ott terjedtek el, ahol nem állt rendelkezésre megfelelő vízenergia, addig a szélmalmok különösen az Alföld jellegzetes építményeivé váltak. Az 1870-es években már több mint 850 szélmalom vitorláit forgatta a szél országszerte.
A malmok azonban jóval többet jelentettek egyszerű gazdasági épületeknél. A települések életének fontos találkozóhelyei voltak, ahol a molnárok mestersége nemzedékről nemzedékre öröklődött.
A 19. század végétől a gőzmalmok és a korszerűbb őrlési technológiák fokozatosan háttérbe szorították a hagyományos malmokat. Többségük azóta eltűnt, mások romos állapotban várják sorsuk jobbra fordulását. Szerencsére akadnak olyanok is, amiket gondosan megőriztek, felújítottak, és ma is látogathatók. Ezek az ipartörténeti emlékek nemcsak a régi idők technikai vívmányait idézik meg, hanem a hajdani vidéki élet mindennapjaiba is bepillantást engednek.
Összeállításunkban olyan különleges magyarországi malmokat mutatunk be, amelyek ma is őrzik a múlt értékeit, és amelyekért érdemes útnak indulni.
Túristvándi vízimalom – Európában is páratlan ipartörténeti emlék
Szatmár-Bereg meseszép vidékén, az Öreg-Túr partján áll a túristvándi vízimalom, amely három alulcsapós vízikerekével egész Európában egyedülálló ipartörténeti emlék.
A malmot már 1315-ben említik írásos források, mai formáját a 18. században nyerte el. Különlegessége a három, egyenként 6,2 méter átmérőjű vízikerék, amelyeket alulról hajt a folyó sodrása.
A fazsindelyes tetejű épület egyik része a partoldalba épült, a többi cölöpökön áll. A malmot 1927-ben korszerűsítették, őrlőszerkezete pedig a hagyományos malomkövek helyett hengerekkel dolgozik.
A második világháború után súlyosan megrongálódott, ám később helyreállították. A ma is őrlésre alkalmas, műemléki védelem alatt álló vízimalom múzeumként fogadja a látogatókat, akik a régi molnármesterség világába is bepillanthatnak.
Részletesebb cikkünk a különleges malomról ITT olvasható el.
Mohácsi Szent Miklós Vízi- és Taposómalom – ahol a látogatók is malmot hajthatnak
Mohács északi részén, a Csele-patak közelében található a Szent Miklós Vízi- és Taposómalom, amely két különleges malomszerkezetet is bemutat.
A műemlék vízimalom háromszintes épületében egykor a patak vize hajtotta az őrlőszerkezetet, ma azonban a malomkereket kútból nyert vízzel mozgatják. Az épületben őrléstörténeti kiállítás várja a látogatókat, ahol a molnárok életéről, mesterségük fortélyairól és a régi malmok működéséről is sok érdekesség kiderül.
A látogatók maguk is kipróbálhatják, milyen komoly fizikai munkát jelentett egykor a malom meghajtása. A taposómalomban őrölt teljes kiőrlésű lisztből kemencés lángos is készül. A gondozott kertben egy megmentett, 1920-as évekből származó mészégető kemence is megtekinthető.
Ráckevei hajómalom – Magyarország egyetlen működő hajómalma
Ráckeve központjában, a Duna-parti sétány mellett ringatózik Magyarország egyetlen működőképes hajómalma, amely a hajdani vízimolnárság emlékét őrzi.
A településen már a 17. század végén több hajómalom működött, az 1800-as évek közepére pedig számuk több tucatra emelkedett. Az utolsó, Gyurcsik-féle hajómalmot 1967–68 telén összeroppantotta a jég, és a szerkezet elsüllyedt.
A helyiek összefogásának köszönhetően 2007 és 2010 között az eredeti tervek, fényképek és dokumentumok alapján újjáépítették, így ma ismét hajómalom ring a Dunán.
A különleges úszó malom egykor a folyó sodrását használta az őrléshez, ma azonban a gyenge vízáramlás miatt villanymotor hajtja a vízikereket.
A múzeumként működő hajómalomban a látogatók megismerhetik a hagyományos őrlés fortélyait, vasárnaponként pedig működés közben is megtekinthetik a szerkezetet. A gyerekek maguk is kipróbálhatják a gabona őrlését, a helyben készült liszt pedig megvásárolható.
A ráckevei hajómalmot 2017-ben az Év Pest Megyei Értékének választották.
Felsőszentiváni szélmalom – ahol újra forognak a vitorlák
Bács-Kiskun vármegyében, Felsőszentivánon áll Magyarország egyetlen működőképes, hibrid rendszerű népi szélmalma, amely széllel és villamos energiával egyaránt képes gabonát őrölni. A 19. században épült, csonka kúp alakú malom 1925-ben került a híres ács-molnár, Nagy Torma Vince tulajdonába. Vitorláit 1962-ben leszerelték, az épületet később raktárként használták, majd állapota folyamatosan romlott. 2005-ben egy része beomlott, 2009-ben pedig teljesen összedőlt.
A település azonban nem mondott le ikonikus épületéről: közösségi összefogással és pályázati támogatással újjáépítették, így 2020 augusztusában ismét megindulhatott benne az őrlés.
A két malomkővel működő szerkezet megfelelő szélviszonyok mellett óránként akár 200 kilogramm gabonát is képes feldolgozni, szélcsendben pedig villanymotor segíti a munkáját. A malom mellett interaktív látogatóközpont is létesült, ahol a molnármesterség történetével, a szélmalmok működésével és az újjáépítés különleges történetével is megismerkedhetnek az érdeklődők.
A szabadtéri kiállításon az eredeti malom megmentett maradványai is láthatók.
Kengyeli szélmalom – legendás kincsek őrzője a kunhalom tetején
Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, Kengyel határában, egy védett kunhalom tetején magasodik az Alföld egyik legszebb és legépebben fennmaradt szélmalma. Az 1850 körül, az Almásy család megbízásából épült, 15 méter magas, négyszintes téglamalom később a Baghy család birtokába került.
A Szélmalom-dombhoz különös legenda is fűződik: a néphagyomány szerint egy szegény juhász, Bagi Gyula kutyája mesés kincseket kapart elő a halomból, gazdája pedig egy csapásra meggazdagodott.
A zsindelytetős malom ma már nem őröl, belsejében azonban kiállítás mutatja be a molnármesterség történetét, a malomkövek működését és a hatalmas szélvitorlák szerkezetét. A 2021-ben megújult műemlék madármegfigyelő állomásként is szolgál. A kunhalom tetejéről pazar kilátás nyílik az alföldi tájra és az egykori Tisza-mederben kialakított halastavakra, amelyek gazdag madárvilágnak adnak otthont. A látogatást érdemes előzetesen egyeztetni.
A malom mellett a felújított Baghy-kúria és a kettőt összekötő tanösvény is felfedezhető, a térség turisztikai kínálatát pedig egy új túraközpont kialakításával is bővítik.
Tarpai szárazmalom – ahol egykor lovak hajtották a malomkereket
A Beregi-síkságon fekvő Tarpa központjában áll az Észak-Tiszántúl egyetlen eredeti helyén fennmaradt szárazmalma. A 19. században épült, Tokaji-féle malom különlegessége, hogy nem a szél vagy a víz, hanem lovak ereje hajtotta. Az állatok a kerengősátorban körbe-körbe járva mozgatták a hatalmas fakeréken keresztül az őrlőszerkezetet.
Tarpán egykor hat szárazmalom és egy szélmalom is működött, mára azonban csak ez az egy maradt fenn. A malomban 1929-ben őröltek utoljára rendszeresen, ezt követően az épület egészen más szerepet kapott: rendeztek benne bálokat, lakodalmakat, sőt egy időben moziként is használták. Az 1958-ban műemlékké nyilvánított malom az 1980-as évek elején nyerte vissza régi formáját. Ma is működőképes, és alkalmanként bemutató őrlésekkel idézik fel a hajdani molnármesterséget.
A malmot a helyiek egykor „lónyúzónak” is nevezték, mert a hatalmas szerkezetet hajtó lovaknak rendkívül megerőltető munkát jelentett a szüntelen körbejárás.
Tarpáról és a helyi látványosságokról bővebben írtunk ITT.
A malmok látogathatósága szezonálisan változhat, egyes helyszíneken pedig előzetes bejelentkezés szükséges, ezért indulás előtt érdemes tájékozódni az aktuális nyitvatartásról.
A sorba természetesen tökéletesen beleillenek a tési szélmalmok , vagy a dorozsmai szélmalom is.
The post Bakancslistára fel: 6 páratlan magyar malom first appeared on Sokszínű vidék.
