Tizenhat év után idén befejezi működését a Kiút Program, amely munkahelyteremtéssel próbálta kiemelni a mélyszegénységben élőket. Felcsuti Péter, a Raiffeisen Bank volt vezérigazgatója szerint a program közel egymilliárd forintba került, és ennek nagyjából 40 százaléka adó és járulék formájában az államhoz került vissza.

Mi történt? Bezár a Kiút Program. A bejelentést Felcsuti Péter, a program egyik alapítója tette kedden a Facebookon, „Rekviem egy civil programért” címmel. A megszűnésnek szerinte prózai okai vannak. A tulajdonos-szponzorok elfáradtak, és már nem hisznek abban, amiben az alapítók végig bíztak: hogy az állam beáll a program mögé, így az földrajzilag és a tevékenységek körét tekintve is bővülhetne.

Ki fizette? A bankár a pénzről is írt. Azt hangsúlyozta, hogy nem dicsekvésből és nem sajnáltatásból hozza szóba, hanem hogy érzékeltesse, mekkora anyagi és szellemi erőforrás ment a programba.

A közel egymilliárd forint oroszlánrészét Polgár András és alapítványa állta. Felcsuti a saját hozzájárulását nagyjából 200 millió forintra teszi, emellett időnként egyéni támogatók is beszálltak.

Az eredményeket is sorra vette. Az évek során több száz ügyfél tanult meg olyan munkát és szerzett olyan képességeket, amelyekből jövedelmet tud szerezni, és amelyekkel a gazdaság és a társadalom teljes jogú szereplőjévé válhat.

Az állam szerepe. Felcsuti saját bevallása szerint frusztrált. Az egyik ok, hogy a másfél évtized alatt az állam nemcsak hogy nem támogatta a programot, de a ráfordított pénz durván 40 százalékát adóként és járulékként be is szedte. Mintha a Kiút egy vállalkozás lett volna, nem pedig egy karitatív szervezet, amely állami feladatot vállal át.

A másik ok a kis méret miatti gyenge hatékonyság. A szakirodalom szerint az ilyen programokban két-két és fél egységnyi ráfordításból lesz egy egységnyi jövedelem az ügyfeleknél, a Kiútnál ez az arány inkább három volt, néha még rosszabb. Kedvezőbb a kép, ha a társadalmi megtérülést (social return on investment) nézzük, amely a többlet adóbevételt és a megtakarított segélyt, illetve közmunkabért is számolja. Így egy forint ráfordításra két forint társadalmi haszon jutott, ami Felcsuti szerint jóval jobb a közmunkáénál. Hozzáteszi, hogy a közmunka függőséget teremt vagy tart fenn, a Kiút viszont önálló cselekvésre készítette fel az ügyfeleit.

A szerkezet miatt a program sosem lehetett önfenntartó: a kiadások a Kiútnál jelentkeztek, a bevételek az ügyfeleknél. A költség tehát egy szervezetnél merült fel, a haszon pedig az egész társadalomnál csapódott le. Felcsuti szerint a megkeresett gazdasági szereplők többsége ezt nem értette meg, vagy nem akarta megérteni.

Bankszámlanyitás és adóbevallás is

Mi volt a céljuk? A modell lényege a munkába épített tanulás volt. Felcsuti ezt szembeállítja az állami programokkal, amelyek gyorstalpaló tanfolyamokon adnak át szakmai tudást, utána pedig nem nagyon követik, mit kezdenek vele a résztvevők.

A Kiút terepmunkásai a termelés közben felmerülő gondokban is segítettek, és olyan alapvető ügyekben is, mint a kapcsolattartás a hatóságokkal, a bankszámlanyitás vagy az adóbevallás. A cél az volt, hogy a peremre szorult ügyfelek önálló, cselekvőképes emberként illeszkedjenek vissza a társadalomba. Ehhez meg kellett találni az egyensúlyt a gyámkodás és a teljes beavatkozásmentesség között.

Felcsuti szerint az állam egy ilyen program működtetésére nem alkalmas, arra viszont igen, hogy átvegye az elveit, és pénzzel, szabályozással támogassa. Bejegyzését derűlátóan zárja: a Kiút „csak elalszik, nem hal meg”. Talán egyszer felébred, vagy legalább a felhalmozott értékei és tapasztalatai hasznosulnak.

Grameen-mintára indult. A Kiútprogram 2009-ben indult, alapítói Felcsuti Péter, a Raiffeisen Bank volt vezérigazgatója, Ujlaky András közgazdász, üzletember, valamint Polgár András üzletember, a Polgár Alapítvány vezetője voltak. A modell a bangladesi Grameen-modellre épül: vállalkozási mikrohiteleket biztosítanak a résztvevőknek.

A szervezet 2013 óta állami és uniós támogatás nélkül működött, a Polgár Alapítvány és magánadományozók finanszírozásából. Az egyik legismertebb projektje a szatmárcsekei uborkatermesztés volt. Felcsuti korábban arról beszélt, hogy néhány évbe telt, mire nem pénzügyi vállalkozásként, hanem munkahelyteremtő programként tekintettek magukra.

The post Egymilliárd forint után feladják: megszűnik Felcsuti Péter és Polgár András mélyszegénység elleni, mintaértékű programja appeared first on Forbes.hu.