Meg nem szüntetik, de jelentősen átalakítják a bizalmi vagyonkezelés adózását.

Mi történt? Jelentősen átalakítaná a bizalmi vagyonkezelés szabályait a Tisza-kormány. A parlament elé benyújtott törvényjavaslat nem magát a konstrukciót szüntetné meg, hanem azokat az adózási előnyöket, amelyek miatt az elmúlt években sok kritika érte a rendszert, írja a HVG. A módosításokat hivatalosan az uniós helyreállítási forrásokhoz kapcsolódó vállalások teljesítésével indokolják.

Miről szól az egész? A bizalmi vagyonkezelés egy olyan jogi konstrukció, amelyben egy magánszemély vagy cég meghatározott vagyonelemeket – például ingatlanokat, részvényeket vagy más befektetéseket – átad egy vagyonkezelőnek, aki azokat a szerződésben rögzített feltételek szerint kezeli. Ennek a lényege, hogy a kezelésben adott vagyon elkülönül a megrendelő és a kezelő vagyonától is. Ez a konstrukció alapvetően alkalmas lehet hosszú távú vagyonmegőrzésre, generációk közötti vagyonátadásra vagy vállalkozások tulajdonosi struktúrájának rendezésére. Magyarországon a konstrukció ennek ellenére azért került a figyelem középpontjába, mert bizonyos esetekben jelentős adózási előnyöket is el lehetett vele érni.

Mi változik? A 2026. augusztus 31. után bizalmi vagyonkezelésbe helyezett vagyonelemek esetében megszűnne az a szabály, amely alapján az értéknövekedés öt év után személyi jövedelemadó-mentessé válhatott. Ezt egy adóhalasztási rendszer váltaná fel: a vagyonkezelésbe adáskor és az eszköz értékesítésekor továbbra sem kellene adót fizetni, az adófizetési kötelezettség azonban nem szűnne meg, hanem arra az időpontra tolódna, amikor a kedvezményezett ténylegesen hozzájut a vagyonhoz.

Fontos kiegészítés. A javaslat ugyanakkor megőrizné az öröklési célú vagyonkezelések egyik legfontosabb kedvezményét, ezért ha a kedvezményezett csak a vagyonrendelő halála után jut hozzá a vagyonhoz, az addig felhalmozott értéknövekedés továbbra is adómentes maradna.

Ellenőrzés. A szabályozás másik fontos eleme az ellenőrzések szigorítása. A NAV a jövőben kötelező vizsgálatokat folytatna a bizalmi vagyonkezeléseknél, áttekintve többek között a vagyonrendelés körülményeit, a kapcsolódó szerződéseket, a vagyonkezelő és az érintettek kapcsolatát, valamint azt is, hogy a konstrukció valóban családi, gazdasági vagy vagyonvédelmi célt szolgál-e.

A titok titok marad. A nyilvánosság számára ugyanakkor továbbra sem válna átláthatóvá, kik állnak az egyes vagyonkezelések mögött. A vagyonrendelők és a kedvezményezettek adatai nem kerülnének nyilvánosságra, azokat kizárólag az adóhatóság ismerhetné meg, így a rendszer megőrizné diszkrét jellegét. A szakértők szerint a módosítások visszaterelhetik a bizalmi vagyonkezelést eredeti szerepéhez, vagyis a rövid távú adóoptimalizálás helyett ismét elsősorban a családi vagyonvédelem, a generációváltás és a hosszú távú vagyontervezés eszköze lehet.

The post Bezár egy fontos adóelkerülési kiskaput a kormány, így változik a bizalmi vagyonkezelés appeared first on Forbes.hu.