A Káli-medence egyik legcsendesebb, legeldugottabb települése Balatonhenye, ahol valóban olyan mintha megállna az idő kereke. Ez a bájos zsákfalu a Balaton-felvidék szívében bújik meg, távol a nyüzsgéstől, mégis közel a természet minden szépségéhez.
A Káli-medence kistájához kapcsolódik a hegyek ölelte Balatonhenye
A Balatontól mindössze 8 kilométerre, a Henyei-hegy keleti lábánál fekvő kis település. Délről Köveskál, nyugatról Monostorapáti, északról Kapolcs és délkeletről Monoszló határolja. Csak közúton érhető el a település, a Balaton felől a 71-es főúton Kővágóörsön és Köveskálon át.
Kerekes Norbert – akinek már több alkalommal bemutattuk gyönyörű fotóit – a közelmúltban ezen a festői szépségű településen járt.
Balatonhenye számomra egy igazán különleges kis falu a Balaton-felvidéken, ahol a nyugalom és az egyszerű szépség találkozik. A település hangulatát nagyban adják a szép, rendezett, régi és felújított házak, amelyek megőrizték a vidéki jellegüket, mégis nagyon otthonosak és hangulatosak. A Balatonhenye nem a nyüzsgésről szól, hanem arról a békéről, amit az ember azonnal érez, amikor végigsétál a csendes utcákon. A dombok közelsége, a természet és a falusi környezet együtt ad egy olyan hangulatot, ahol jó megállni, nézelődni, és egy kicsit lelassulni. Ez egy olyan hely, ahová az ember nem csak elmegy, hanem visszavágyik
– osztotta meg érzéseit Norbert a Sokszínű vidék megkeresésére.
25 fotó
Balatonhenye első említése 1181-ből származik, ekkor Henney a település neve. Az itt feltárt régészeti leletekből kitűnik; már a rómaiak idejében lakott hely volt. Az oklevelek tanúsága szerint 1262-ben a veszprémi vár nemes jobbágyai lakták. A falu északi végétől mintegy 250 méterre kőfalak nyomait láthatjuk. Az Árpád-korban épült, Szent Margit tiszteletére avatott pálos kolostort 1365-ből említik az írások. A törökök két ízben is feldúlták, ennek ellenére a település és lakossága túlélte a támadásokat.
Egyes részei a bakonybéli apátság birtokában voltak. A bakonybéli apátság 1489-ben és 1542-ben is rendelkezett henyei birtokkal. Az 1548-i rovásadó összeírás szerint a törökök felégették a falut, majd 1572-ben újabb törökdúlás pusztította el. Ezt követően is állandó pusztításnak volt kitéve. Még 1610-ben és 1611-ben is puszta községként írták össze a dicatorok: 1828-ban 623, 1851-ben 742, 1939-ben 617, 1968-ban 460, 2002-ben 162 lakosa volt. Lakóházainak száma 1939-ben 143, 1968-ban 132.
Épített értékei
Az utcákon haladva elragadó kép a látogatók elé, megszámlálhatatlan egyedi tájérték, épületrészlet, kút ragadja meg a figyelmünket. A faluban több jelentős értéket képviselő, 18-19. században épült lakóépületet találunk: a volt Kenessey-ház boltíves, mellvédes, törpeoszlopos tornáca 1844-ben épült, de hasonlóan szép a volt Körösényi- és az Ágoston-féle ház is. A rendhagyó kinézetű református templom az 1900-as évek elején épült, neogótikus stílusjegyekkel. Az épített emlékek, köztük az első világháború hősei előtt tisztelgő alkotás helyi védelem alatt állnak. A Kossuth utcán egy sárgás templomocskára figyelhetünk fel, a kisméretű barokk templom belső tere is békés hangulatot áraszt.
Természeti értékei
A Séd patak két oldalán fekvő Balatonhenye természetvédelmi oltalom alatt áll, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. A falu táji, ökológiai valamint tájképi szempontból is kiemelkedően értékes területen fekszik.
A főként természetjárók körében kedvelt a településen található öt önálló vizű kráter-tó, amelyek közül a legnagyobb öt hold kiterjedésű. A tavakban főként kárász található.
Mint azt bemutattuk, béke és nyugalom öleli körbe a Káli-medence tüneményes faluját, valamint írtunk a Tisza part kicsinyke falujáról, ahol csend és a nyugalom honol.
The post Csend és nyugalom költözött a Káli-medence bájos zsákfalujába first appeared on Sokszínű vidék.
