A sarki csér (Sterna paradisaea) az a madár, amely a leghosszabb távot képes megtenni a madárvilágban a vonulása során. A költőterületei az Óvilág és Újvilág szubarktikus és sarki területein találhatóak.
Az összes csér között ő fészkel a legészakibb régiókban. A sarki csérek ritkán figyelhetők meg a kontinensek belső, szárazföldi részein.
<!– [if IE 9]><![endif]–><!– [if IE 9]><![endif]–>
Vonulásuk során a kanadai költőpopulációk átrepülik az Atlanti-óceánt, csatlakoznak az európai sarki csérekhez, majd Afrika partvonalát követve eljutnak egészen a Déli Sarkvidékre, ahol a torlaszjég zónában töltik a telet.
Gyakorlatilag átrepülik a Földet, évente kétszer teszik meg ezt a 15 ezer kilométeres utat.
Nagy szenzációt jelentett a madármegfigyelők körében jó pár esztendeje, mikor egy fiatal sarki csér bukkant fel a szigligeti kikötőben a Balatonnál. Magyarországon az első megfigyelése a fajnak az 1990-es évek elején történt, azóta az amatőr madármegfigyelők növekedésével arányosan nőtt a sarki csér és más, ritkább fajok megkerülésének a száma.
Tápláléka halakból, rákokból, rovarokból áll. A Balatonnál szemmel láthatóan jól érezte magát vonulása során, hiszen gyakran láttuk, amint a kikötőben sétáló emberek fölött repülve vadászott, és több napig ezen a területen tartózkodott.
<!– [if IE 9]><![endif]–><!– [if IE 9]><![endif]–>
A sarki csér költőterületén nem találkozik emberekkel, így roppant bizalmas, az embert, mint veszélyforrást nem ismeri. A fent leírt szigligeti megfigyeléskor fél méterre sikerült megközelítenünk a parti köveken ücsörgő madarat. Hazánkban természetvédelmi oltalomban részesül, természetvédelmi értéke 25 ezer forint.
The post Ez a madár gyakorlatilag átrepüli a bolygót first appeared on National Geographic.
