A magyar államkötvények piacán földcsuszamlás-szerű mozgásokat láttunk az elmúlt hetekben. A kötvénypiac a bizalmat vaskosan árazza, annak elvesztését pedig súlyosan bünteti. Történelmi újraárazás indult meg a magyar állampapírpiacon, ennek pedig Magyarország a legnagyobb nyertese. De mégis miért ennyire optimisták a befektetők?
Magyar Péter és a Tisza Párt kétharmados győzelme valósággal végigsöpört a nemzetközi sajtón, négyéves csúcsra erősítette a forintot, és történelmi rekordra tolta a magyar blue chipek részvényeit. De egy ennél strukturális szempontból fontosabb területen is földindulás-szerű elmozdulást figyelhettünk meg, egyértelműen a pozitív irányba: ez pedig a kötvénypiac.
Örömünnep a kötvénypiacon
Az államkötvények minden ország esetében nagyon jó indikátorai annak, a külföldi befektetők mennyire bíznak az adott ország vezetésében, gazdasági kilátásaiban, politikai stabilitásában és finanszírozási helyzetében.
Azt is mondhatnánk, mutasd meg egy ország kötvénypiacát, és megmondom, milyen hely az adott ország.
A kötvénypiac azért nagyon jó alap egy ország jelenének és kilátásainak megítélésére, mert annak folyamatain, főbb mutatóin keresztül a befektetők saját pénzükkel is fogadnak az általuk vélt kimenetre, ehhez pedig racionális feltételezés, hogy igyekeznek gyakorlatilag minden létező politikai, gazdasági és geopolitikai komponenst figyelembe venni, mielőtt meghúzzák a ravaszt.
Ez az elgondolás egyébként a tőkepiac egészére igaz kéne, hogy legyen, már ha az ember követője a hatékony piac elméletének, ami azt mondja ki, hogy az adott árfolyamok minden eszköz esetében tükrözik a vele kapcsolatban létező összes nyilvánosan elérhető információ eredőjét. A részvénypiac esetében elsősorban vállalati hírekről beszélünk, a kötvénypiacon viszont a makrokilátások és a korábban már említett hatalmas adathalmaz adja a hátteret, az így kialakult árfolyamokról pedig – főleg, ha az ott látott folyamatok egymást is alátámasztják – elég jó következtetéseket lehet levonni az adott országról.
Magyarország esetében egyértelmű és elsöprő az elmúlt hetek reakciója: hazánk sokkal befektethetőbb lett, mint volt az Orbán-kormány alatt.
Erre a következtetésre a bevezetőben röviden felvázolt tematika mentén is el lehetne jutni, a forint ralija és a részvénypiaci robbanás ugyanis elég erős optimizmust, pontosabban, a pénz nyelvére fordítva, keresletet mutatnak a magyar eszközök irányába. Ezen tényezőket ugyanakkor okozhatták volna a gazdasági kilátások javulásától, sőt, akár egymástól független tényezők is: a forint erejét a dollár gyengülése, vagy éppen a kamatpálya felfelé tolódása is kiválthatná, a részvénypiacot pedig kellően potens vállalati hírek is feltüzelhetnék, így nehéz pontosan visszafejteni, hogy mi is volt pontosan a katalizátor.
Több már ez, mint erős sejtés
A kötvénypiacon most ezzel szemben egyszerre három olyan jelet látni, amik gyakorlatilag teljesen egyértelműen a magyar gazdaság és piac jövőjének földindulás-szerű átalakulására követhetők vissza:
- a 10 éves magyar államkötvények hozama beszakadt, több mint 20%-kal, két éves mélypontra csökkent pár hét alatt,
- az 5 éves államkötvényekre felvehető csődbiztosítási felár 30%-kal, négy éve nem látott szintre csökkent,
- a magyar-német 10 éves kötvények hozamkülönbözete pedig 5 éve nem látott mértékűre csökkent.
A fent említett tényezőket máris kibontjuk, de azt még gyorsan megjegyezném, hogy ez a „tünetegyüttes” azért kifejezetten jó indikátor, mert annak elemei akár külön-külön is a felé a következtetés felé löknék az embert, amerre azok eredője: a magyar államba vetett bizalom nagyot nőtt a kétharmados Tisza-győzelemmel párhuzamosan, a folyamat elindításához pedig már csak a választási győzelem esélyének növekedése is elégséges volt. A legtöbb grafikonon ugyanis március közepén, a Medián végül tűpontos, kétharmados kutatásának megjelenését követően indultak meg a most részletezett újraárazások.
A 10 éves államkötvények hozamának csökkenése azt jelenti, a magyar államadósság finanszírozása ilyen távlatban jócskán, több mint 20%-kal olcsóbb lett a kormányváltással párhuzamosan. A kötvénypiac sajátosságai miatt a kötvények hozama az árfolyam növekedésével jár, így akár azt is mondhatjuk, hogy a 10 éves magyar állampapírok iránt olyan jelentős keresletnövekedést láttunk, hogy az ötödével csökkentette a befektetésért elvárt hozam mértékét. Ez egyértelmű bizalomnövekedésre utal befektetői oldalról.
Forrás: TradingView.com
Hasonló a helyzet a magyar kötvények nemfizetésére felvehető biztosítások (CDS-swapok) prémiumával is: míg az 5 éves magyar államkötvényekre köthető swap-ügyletek prémiuma március közepén még 114 bázispont környékén járt, április közepén már mindössze 87 ponton ült. Ilyen alacsony kockázati felárat legutóbb 2022 februárjában láttunk az 5 éves papírra vonatkozóan.
És végül, de nem utolsó sorban, érdemes megnézni a magyar és a német 10 éves államkötvények hozamainak különbözetét is. A német államkötvényeket az egyik, ha nem a leginkább stabil állampapíroknak tekintik a befektetők az egész világon, így azok hozamai jó referenciapontot jelentenek a többi állampapír számára is azok hozamainak megítéléséhez.
Persze, a német kötvények euróban kamatoznak, míg a magyarok (még) forintban, de a logika áll, miszerint ha egy ország kötvényhozamai távolodnak a némettől, akkor az ország kilátásai romlanak, míg a kettő különbözetének csökkenése a másik fél vonzerejének növekedését jelzi.
Ilyen közel pedig több mint öt éve nem jártak egymáshoz a magyar és a német hozamok.
Forrás: TradingView.com
De mégis miért ennyire optimisták a befektetők?
A Tisza-kormány gazdaságpolitikai elképzelései több olyan fontos pontot és problémát is orvosolnak, amik az elmúlt években fogságban tartották a magyar gazdaságot. Az intézményesült korrupció felszámolása például a túlárazások felszámolásán kersztül látványosan olcsóbbá tenné gyakorlatilag az összes állami beruházást, az irányított közbeszerzések megszűnésével kinyitná a piaci versenyt a közbeszerezések piacán, ami ismét csökkentené azok árát, és azon túl, hogy javítaná a végtermékek mínőségét, több pénzt hagyna az államkasszában is, így további projektre is meglenne a fedezet.
A piaci verseny feléledése tüzelné az innovációt, ami akár a külföldi befektetőket is megszólíthatja, akik az országba irányuló tőkeinjekción keresztül növelnék a gazdaságban forgó tőke nagyságát, megnyitva az utat a további növekedés, fejlesztések és terjeszkedések előtt. Ez – azon túl, hogy a forint keresletét és árfolyamát is erősíti – nagyban növelné a nemzetközi befektetői bizalmat hazánkkal kapcsolatban, így nem csak a „piaci”, de az állampapírpiaci vonzerő is javulna. Ennek egyértelmű jeleit látjuk már most is a piacon.
Kiemelten fontos lesz ugyanakkor az euró bevezetése is, amely a kampányban még nem, de a választás óta hatalmas figyelmet kap mind a sajtóban, mind a szakértők asztalán.
Az euró bevezetése millió előnnyel járna Magyarország számára, sőt, már az oda vezető út is, hiszen az magában foglalja a Maastrichti kritériumok teljesítését, melyek gyakorlatilag egyet jelentenek a stabil gazdasági és államháztartási helyzettel.
Mindez ismét csak ráerősít a korábban már említettekre, jelentőségét pedig hosszabb távon sem szabad alulértékelni: az eurózóna hosszútávon is csökkentheti a magyar államadósság finanszírozásának költségét, kilövi a devizaárfolyamot a kockázati tényezők közül a magyarországi befektetésekkel kapcsolatban, és nem utolsó sorban hazánk európai mivoltát is bebetonozza, így az optikája is kiváló.
Azok a bizonyos agarak…
Azt ugyanakkor nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a Tisza ígéretei egyelőre csak ígéretek, egyrészt persze, mert még kormányt sem alapított Magyar Péter, másrészt viszont azt sem tudjuk, hogy a gazdaságpolitikai agendát milyen gyorsan és milyen pontossággal tudja majd megvalósítani az új kormány.
A rendkívül impozáns befektetői reakció így nem kis adag megelőlegezett optimizmust tartalmaz, de lehet, hogy egyes ezt már naivitásként fognák fel. Azt még nem tudjuk, végül kinek lesz igaza, arra viszont mindenképpen érdemes felkészülni, hogy az Orbán-kormány örökségéül kapott gazdasági helyzetet, az egyelőre még nem is ismert titkos szerződések részleteit, és az egyéb, egyelőre még fel sem mért buktatókat minden bizonyan nehezen fogja tudni navigálni az új kabinet.
A befektetői reakció hevességét látva így egyáltalán nem kizárható, hogy amennyiben a vártnál több a kátyú ezen az úton, valamelyest visszájára fordulnak a most látott folyamatok.
Azt, hogy a teljes kötvénypiaci felszabadulást anulálni tudná az ígéretek vártnál lassabb teljesítése, nehéz elképzelni, de nem lehetetlen: érdemes tehát egy kicsib hátrább vonni azokat a bizonyos agarakat.
The post Három szám, amiről keveset beszélünk, pedig mutatják, Magyarországot milyen tektonikus mozgással árazza újra a piac appeared first on Forbes.hu.
