Az idei évben 1,6 százalékos gazdasági növekedést várnak az MBH Bank makrogazdasági elemzői. Várakozásaik szerint a jövő évben kimagasló, 3,1 százalékos lehet a GDP növekedés, a lendület pedig kitarthat 2028-ban is. Az uniós források érkezése inkább 2027-ben kezdheti el pörgetni a gazdaságot, főként a beruházásokat – hangzott el az MBH Elemzési Centrum negyedéves makrogazdasági sajtótájékoztatóján.
A MBH Elemzési Centrum igazgatója 1,6 százalékos GDP növekedést jelez előre 2026-ra, a jövő évi gazdasági bővülés pedig elérheti a 3 százalékot is. Export oldalon kockázatokra figyelmeztetnek, az importot pedig a Hormuzi-szoros lezárása nehezíti.
A beruházási oldalon egy enyhe, de emelkedő pályát várnak az MBH elemzői. Árokszállási Zoltán arról beszélt, hogy bár a Tisza-kormány megállapodott 16 milliárd eurónyi uniós forrás felszabadításáról, viszont ezek a pénzek reálisan csak 2027-ben érkezhetnek meg, így a beruházásokat is a jövő évben pörgethetik nagyobb mértékben
Magyarország gazdaságát továbbra is meghatározza a Németország felé tartó exportunk. A német ipari megrendelések az év elején javulást mutattak, azonban ezt végül visszarántotta a február 28-án kirobbanó iráni konfliktus. Ettől függetlenül az első negyedéves satuféket követően a német ipari megrendelések kezdenek felfelé araszolni, ez pedig jó hír a magyar gazdaságnak. Az exportra termelő cégek helyzetét nehezíti, hogy a forint jelenleg túl erős. Az egyensúlyt egy 360-370 közötti árfolyam jelentené.
Iráni konfliktus
Az energiaárakat továbbra is a közel-keleti háború mozgatja. Árokszállási Zoltán szerint az olajárak emelkedése mellett az is látszik, hogy a drágulás az előzetesen vártnál lassabb ütemű. Ez azt jelezheti, hogy az energiapiaci szereplők még mindig a konfliktus belátható időn belüli rendezését árazzák, bár a megállapodásnak egyelőre nincs jele.
Ne legyünk okosabbak az olajpiaci szereplőknél
– véli Árokszállási.
Nemzetközi kamatkörnyezet
Az EKB és a Fed egyaránt reagált a Hormuzi-szoros válságára és az év eleji kamatcsökkentésekről szóló hírek elhallgattak. A piacok ma már két kamatemelést várnak az Európai Központi Bank részéről, bár az MBH elemzője, Balog-Béki Márta szerint a gazdasági teljesítmény inkább egy emelést indokolna. Ez az egy emelés a nyáron következhet be. Hozzátette, hogy a második kamatemeléstől akkor tekinthet el az EKB, ha az iráni háború a nyáron lezárulhat.
A Fed kamatemelést nem tervez, viszont vágásra sem számíthatunk. Az elemző szerint 2026-ban az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed az idei évben nem nyúlhat a kamatokhoz.
Arról is beszélt, hogy fontos lesz a következő jegybankelnök, Kevin Warsh első sajtótájékoztatója, amit a jövő héten, június 17-én tart. A piacok számára fontos üzenet lesz, hogy korábbi nézeteit miként tudja majd összhangba hozni a jelenlegi gazdasági helyzettel. Warsh esetében nagy a bizonytalanság, hogy mennyire lesz Donald Trump embere, sokan aggódnak, hogy sérülhet a Fed függetlensége az új jegybankelnök vezetése alatt.
Magyar infláció
A májusi infláció meglepetést okozott az 1,8 százalékos gyorsulásával. Ebben főleg a forint erősödésének volt szerepe. Egyelőre az infláció növekedését visszafogják az ársapkák, de az MBH elemzői ezek nyári kivezetését várja. Az őszi hónapokban a pénzintézetek és telekommunikációs cégek bevezethetik a korábban elhalasztott áremeléseiket, ami kisebb inflációs nyomást hozhat, de Balog-Béki Márta szerint a fogyasztói árak növekedésének üteme a toleranciasávban maradhat az idei évben. Természetesen időszakos kilengések lehetnek.
Érdemes megjegyezni, hogy az árkorlátozások bevezetésekor a Magyar Nemzeti Bank nem számolt azzal, hogy ezek számottevő mértékben visszafognák az inflációt. Akkor a fogyasztói árnövekedés nagyjából 0,7 százalékos visszafogásával számolt a jegybank.
Mikor vághat az MNB?
Érdekes jelenség, hogy az infláció emelkedése mellett vár kamatvágást az MBH elemzői csapata. Árokszállási Zoltán szerint a Varga Zoltán vezette testület előtt bőven van hely a kamatvágásra, különösen, ha a régiós jegybankok kamatszintjét is figyelembe vesszük.
2026 végére 5,5 százalékos alapkamattal számolnak az MBH elemzői.
Árokszállási Zoltán hozzátette, hogy az inflációs toleranciasáv éves átlagban tartható, viszont a jegybank átmeneti kilengéseket bevállalhat a monetáris lazítás érdekében.
Túl erős a forint
Rendkívül izgalmas a forint helyzete az utóbbi időszakban. Árokszállási Zoltán szerint a közép-kelet-európai régióban a magyar deviza előtt még van tér az erősödésre. Hozzátette, hogy ehhez a gazdasági teljesítménynek is támogatnia kell a forintot. Szerinte a forint erejét nagy mértékben határozza meg az MNB szigorú monetáris politikája.
Az MBH elemzői szerint a forint esetében nem várhatunk számottevő gyengülést a következő időszakban, de ez főleg a jegybanknak köszönhető. Tartósan erős forintot várnak, az év végéig 360-as euró árfolyamot, ami a jövő évben is kitarthat. Az egyensúlyi állapothoz képest a forint jelenleg túl erős.
Április vége óta a forint mozgása követi a Brent kőolaj világpiaci árát. Hasonló a helyzet a lengyel zlotyinál.
Államadósság
Nagyon bizonytalan állapotban vagyunk az államadósság tekintetében. A szakértők 6,5-7 százalék közötti államháztartási hiányt várnak az idei évre. Árokszállási Zoltán szerint sok a kérdőjel az új kormány stratégiáját illetően és az sem elképzelhetetlen, hogy az államháztartási hiány még ennél is magasabb lehet. Hozzátette, hogy a hiány kezelése érdekében megszorításokra lesz szükség. Kérdés, hogy ezeket mikor és milyen feltételek mellett lehet elkezdeni bevezetni.
Kiemelte, hogy az államadósságot megtámasztja a forint ereje. Egy 360-as euró árfolyammal számolva tartható a 6,1 százalékos hiány. Árokszállási Zoltán hozzátette, hogy
az államadóság szinten tartását a forint árfolyama mellett az is segítheti, hogy az új kormány várhatóan felhagy az olyan nagy mértékű költekezéseket, mint tette azt az Orbán-kormány. Itt utalt a kormányzati kommunikációba öntött milliárdokra.
Az euró bevezetésével kapcsolatban elmondta, hogy 2030-ra nem lesz kész erre Magyarország, 1-2 évet csúszhat a magyar euró. Hozzátette, hogy a legnehezebb kihívás ezzel kapcsolatban az infláció 2 százalékra csökkentése, úgy, hogy az árfolyam ne szabaduljon el.
A 360-as szint alatti forint már nem csak az export miatt problémás, hanem a kkv szektor jelentős részét is nehéz helyzetbe hozhatja.
The post Kimagasló gazdasági növekedés jöhet jövőre? A nagy kérdés inkább az, hogy a forint meddig lesz ilyen jó erőben appeared first on Forbes.hu.
