Az elmúlt egy évben csak a községek népessége tudott növekedni, az is csak Budapest 30 kilométeres körzetében.

Mi történt? A kiköltözési hullám nem állt meg és egyértelműen a nagyvárosok 25-30 kilométeres vonzáskörzetére koncentrálódik – derül ki az ingatlan.com friss elemzéséből, ami a 2026. január 1-én mért hivatalos népességszám adatait vizsgálta.

Az adatokból kiderült, hogy országos szinten egyedül a községek és nagyközségek tudtak összesített lakosságszám-növekedést felmutatni, összesen közel 600 fős emelkedést értek el. Azonban a növekedés eloszlása rendkívül egyenetlen. Ha a településeket a legközelebbi megyei jogú várostól, vármegyeszékhelytől vagy Budapesttől mért távolságuk szerint vizsgáljuk, egy korábban sosem látott összefüggés rajzolódik ki.

A 25-30 kilométeres távolságon belüli községekben élők száma összesen 3100-3350 fővel bővült egyetlen év alatt.

A lakosságszám-növekedési toplistát olyan agglomerációs települések vezetik, mint Biatorbágy, Göd, Gárdony vagy Velence. Utóbbiaknál lényeges, hogy bár Budapesttől mért távolságuk valamivel meghaladja a 30 kilométert, ám a másik irányban ott található Székesfehérvár, vagy a település két centrum agglomerációs övezetébe is beletartozik.

Kontextus: Míg a népességcsökkenési listán az első húsz helyén kivétel nélkül budapesti kerületek és megyei jogú városok alkotják – ahonnan a lakók az agglomerációba vándorolnak –, három fővárosi kerület mégis bekerült a legnagyobb növekedést elérő települések közé:

A XIII. kerületben a tömegesen átadott újépítésű projektek generáltak lakosságszám-növekedést. Miközben a VI. kerületben a Airbnb-szabályozás, azaz a rövid távú lakáskiadás szigorításának hatására a korábbi turisztikai célú lakások egy része állandó lakóhellyé vált. Az I. kerület a toplista igazi meglepetése, ahol az elmúlt időszakban jelentősen több beköltözőt regisztráltak a korábbi évek átlagánál.

The post Nő a községek népessége, de csak Budapesthez közel appeared first on Forbes.hu.