Kép: Szalai Péter, Midjourney // Forbes.hu

Kemény kompromisszumok ezek, ám cserébe kegyetlenül egyszerű a használatuk. Nem lehet elrontani semmit, nem kell szoftverekkel vacakolni, frissítéseket keresgélni, vagy azon aggódni, hogy az egyes alkatrészek valamiért nem lesznek hajlandók együttműködni.

De még ennél is fontosabb, hogy az áruk pont a kötöttségek miatt lényegesen alacsonyabb volt, mint az ugyanolyan teljesítményű számítógépeké.

A 2020-ban megjelent, akkoriban a csúcsot képviselő PlayStation 5 vagy Xbox Series X 400–500 dolláros áron került a boltokba. Egy ugyanolyan csúcsgrafikát és sebességet produkáló gamer PC 1500 dollárba (!) került. De ami igazán fontos: egy technológiai szinten magas szintű masina is elérhető volt a nagy tömegek számára. Így volt ez mindig is, és alapvetően ez tartotta életben e termékkategóriát.

Tarthatatlan költségek

Azonban mára mindez megváltozni látszik. Mivel viszonylag régi konstrukciókról van szó, a jelenlegi számítógépek teljesítmény terén ma már bucira verik az egykori konzol királyokat. Ez igen erősen meglátszik az értékesítési adatokon is, ami egyben azt is jelenti, hogy egyre többen fordulnak a PC-k felé, ami önmagában óriási érvágás e cégek számára. Ugyanis a játékok éladásából folyik be sok pénz, így muszáj az ökoszisztémában tartani a felhasználókat.

Ennek igen látványos jele, hogy az idén nagyon várt csodajáték, a GTA VI esetében a csúcs konzoloknál is a pletykák szerint be kell érni majd másodpercenként 30 képkockával, a gyengébb teljesítmény miatt. A töredéke (!) mindez annak, amit egy mai csúcs gamer PC kínál, ami már a látványvilágban is markánsan jelentkezik. A helyzet pedig csak egyre rosszabb lesz.

Emiatt nem húzhatják a váltást sokáig, azonban a körülmények mindennek nevezhetők, csak ideálisnak nem. A mesterséges intelligencia robbanás miatt hosszan elhúzódó hardverkrízis közepén vagyunk, amely brutálisan felveri az árakat. Egyes elemzők szerint a következő generációs Xbox és PlayStation konzolok várhatóan 1000–1100 dollár körüli áron startolhatnak majd. Ha minden jól megy.

Sokan ezt már nem fogják lenyelni egy alapvetően egyfunkciós, korlátozott, csakis szórakozásra szánt termék esetén.

Azonban ha újabb globális konfliktusok robbannak ki, elszáll az olajár, tovább nehezedik a logisztika, illetve az AI-prés nyomása sem csökken, akkor végül még ennél is jóval magasabb árral kalkulálhatunk.

Nevet a PC

Ez pedig még inkább a hagyományos, lényegesen nagyobb szabadságot adó PC-k irányába terelgetheti a gamereket. Nyilván azok ára sem lesz olcsóbb, azonban ott lehetőség van arra, hogy valaki apránként, akár 2–3 év alatt építsen fel egy ütőképes konfigurációt, és később tartsa azt naprakészen.

Fotó: Szalai Péter // Forbes.hu

Ráadásul egy számítógép esetében nem kell ragaszkodni a gyártó által felállított keretekhez. Tehát mondhatja bárki azt, hogy a bevált NVIDIA helyett bízik a sokkal olcsóbb kínai Lisuan videókártyában, és még az is lehet, hogy jól jár. Uram bocsá’, dönthet úgy is, hogy egy pár éves, használt, de még mindig erősnek számító, ám értelemszerűen sokkal kedvezőbb áron elérhető grafikus vezérlőt pakol a gépébe.

Nem csoda, hogy amíg a konzolok szenvednek mostanában, addig a PC-s játékplatformok szárnyalnak.

A Steam egy évtized alatt megötszörözte a felhasználói számát, ami különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy ezen kívül van még jó néhány hasonló, szintén prosperáló alternatíva. Így például az Epic Store, a Battle.net, a GOG Galaxy, amelyek különféle ingyenes akciókkal is próbálják magukhoz csábítani, átcsábítani a felhasználókat.

De ha már a Steam szóba került: a szolgáltatás mögött álló Valve az idei év elején a tervek szerint piacra dobta volna saját Xbox- és PlayStation gyilkosnak szánt játékkonzolját. Ez lett volna a Steam Machine, amelynek bevezetését azonban nemes egyszerűséggel lefújták. A cég bevállalta az arcvesztést az óriási felhajtás után, mert egyszerűen nem bízott abban, hogy belátható időn belül értelmezhető szintre csökkennek a hardverárak, vagy akár csak megáll a drágulás.

Kép: Valve

Mára már az is kiderült, hogy ez sem volt jó döntés, hiszen a projekt törlése óriási anyagi veszteség lett volna, a további késlekedéssel pedig azt kockáztatták, hogy elavulttá válik a készülék. Így 2026 nyarának közepén elején megkezdődött az árusítása. Horrorisztikus, 1450 dolláros, azaz durván 450 000 forintos árat kérnek az értelmezhető tárhellyel ellátott, kontrollerrel érkező változatért. Ez az összeg pedig a netes kommentek, vélemények, hozzászólások alapján komolyan kiverte a biztosítékot sokaknál. Úgyhogy bőven benne van a pakliban, hogy végül óriásit bukik majd.

Jön a felhő?

És még az is benne van a pakliban, hogy a Sony és a Microsoft a stratégiájának átgondolására kényszerül. Ez pedig a hagyományos játékkonzol korszak végét jelentheti. Pláne akkor, ha ezzel párhuzamosan megpróbálnak ráfeküdni arra, hogy saját felhőalapú megoldásaikra tereljék a játékosokat. Ez egy régóta létező koncepció, aminek a lényege, hogy a programok gigantikus teljesítményű adatközpontokban futnak.

A felhő alapú játékokban sokan bíznak. Mi nem annyira. Fotó: Szalai Péter // Forbes.hu

A TV- vagy monitor előtt ülő játékos nyomkodja a kontrollert, de az utasítások a távoli szerverekre érkeznek a másodperc tört része alatt, majd térnek vissza az audiovizuális jelek a felhasználóhoz megállás nélkül. Így értelemszerűen nincs szükség otthon zakatoló, drága termékre, az ember csak a szolgáltatásért fizet.

Szép és jól hangzik mindez, azonban a tapasztalataim alapján nem működik hibátlanul, és a minőség, játékélmény elmarad attól, amit a hagyományos módszer esetén kapunk.

De, ami még fontosabb, hogy a felhős rendszerek sem mentenék meg a konzolokat, csak esetleg a mögöttük álló cégeket.

Ha a PlayStation és az Xbox földbe áll, az végképp igazságot szolgáltathat a Nintendónak, amely teljesen egyedi utat jár. A japán cég a teljesítmény hajszolása helyett egyfajta mobil–otthoni hibrid termékben, teljesen zárt rendszerben és ezáltal stabil rajongótáborban gondolkodik régóta. Így annyira nem is érintik a jelenlegi kritikus folyamatok, hiszen a könnyen hordozható, speciális kontrollerekkel megtámogatott, akár utazás közben is használható Switch-nek nem lehet reális vetélytársa még egy laptop sem.

Ráadásul a legendás nagy címeiből (Mario, Zelda, Pokémon stb.) nem készülnek PC-s verziók. Tehát ellentétben a Sonyval és a Microsofttal, a japán vállalat meg tudta tartani az exkluzivitást, ami rövid távon nem kifizetődő, de hosszú távon a túlélést jelentheti. Így végső soron visszatérhetünk a 30 évvel ezelőtti állapotokhoz, amikor a Nintendo uralta ezt a piacot. Igaz, akkor az egy robbanás előtt álló, erőtől duzzadó szektor volt, nem pedig egy legszebb korszakán már túllépő, stagnáló-vegetáló roncshalmaz.