Messinai sókrízis a neve annak az időszaknak, amely során a Mediterráneum hatalmas átalakuláson esett át, a név a korszakban keletkezett sólerakódásokból ered. Mintegy 5,9 millió éve tektonikai okokhoz köthetően megszakadt az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger közti vízi összeköttetés, ahol ma a Gibraltári-szoros van, ott egy masszív földhíd jött létre. A helyzet nagyjából 600 ezer éven át tartott, ezen időszak alatt a tenger legnagyobb része elpárolgott, hatalmas só- és gipszlerakódásokat hagyva maga után.

Egy újonnan, a Science hasábjain közzé tett kutatásban azt vizsgálták, hogy ez a sókrízis miként hatott a tenger élővilágára, a kutatást a spanyol Tengertudományi Intézet mutatta be. A vizsgálatok szerint a Földközi-tenger bennszülött (endemikus) fajainak csupán 11 százaléka élte túl a krízist, és 1,7 millió év kellett ahhoz, hogy a tenger visszanyerje korábbi biológiai sokféleségét, fajgazdagságát.

A világ kősó-készletei annak következtében jöttek létre, hogy az egyes tengereket a földtörténet során a kőzetlemezek mozgásai elzárták. Érthető, hogy egy zárt medencéjű tenger pedig könnyen kiszáradhat, s eközben óriási mennyiségű sókészletek keletkeznek. E sót az őskor óta használja az emberiség a világ minden táján, legyen szó a halstatti sóról, vagy a pakisztáni Khewra sóbányájában felszínre hozott rózsaszín sóról. A Földközi-tengerben is kialakult egy ilyen rendkívüli sóréteg, ez 1 kilométeres, de egyes helyeken a 1,5 kilométeres vastagságot is eléri.

A Mediterráneum állatvilágának 12-3,6 millió évvel ezelőtti változásait vizsgálta meg a kutatócsoport. A messinai sókrízis hatására a tengerben korábban élt fajok 67 százaléka lecserélődött, és a krízis előtt itt élt 779 endemikus fajból csupán 86 élte túl a korszakot. Megváltoztak a tengeri fajok életkörülményei, gyökeresen átalakult a táplálkozási lánc, kényszerűségből átalakultak a vándorlási szokásaik.

A korabeli állatok jelentős része kihalt, így például az ekkor még itt is élő trópusi zátonyépítő korallok is eltűntek.

Nem világos egyelőre, hogy azok a fajok, amelyek túlélték a krízist, ezt hol és miként tették. Felmerül az is, hogy a bolygónk korábbi időszakaiban, amikor hasonló jellegű sókrízisek alakultak ki egyes akkori tengerekben, mi is történt az élővilággal.

Miután újból megnyílt a vízi összeköttetés az Atlanti-óceánnal, olyan új fajok jelentek meg a Földközi-tengerben, mint az óceánlakó delfinek vagy a nagy fehér cápa. Ekkoriban már a maihoz hasonlóan alakult a sokféleség: a fajok száma nyugatról kelet felé haladva csökkent. Tovább tartott azonban az élővilág regenerációja, mint eddig tudtuk: mintegy 1,7 millió évre volt ehhez szükség.

The post A sókrízis gyökeresen átalakította a Földközi-tenger élővilágát first appeared on National Geographic.