Henrik Le-Botos vietnami-magyar származású férfi 12 éve él Londonban. Kalandos, megpróbáltatásokkal teli utakon érkezett a ködös Albionba, melyből a kalandozást a mai napig – kissé már komolyabb formában – megtartotta.
A külföldre költözés számomra nem volt nehéz döntés, mert már gyerekként is sokat sodródtam Európában. Voltak időszakok, amikor a családtól vagy éppen a Burattino iskola gyermekotthonából szöktem el. Foglaltházakban, anarchista kommunális közegben éltem, utcazenéltem, hajléktalanként is tengődtem vagy csak egyszerűen mentem, amerre az utam vitt
– idézte fel utazásainak első időszakait Henrik.
Angliai életkezdet egy hajón
Készített egy paródia hip-hop videót Kis Chan: A piaci Sárkány címmel, melynek kapcsán felkereste Kalamár Tamás, a Barátok közt producere, hogy egy ázsiai karakter szerepére keresnek embert, végül be is került a sorozatba, és egy évadon keresztül Cseng karakterét alakította.
Ezután egy ideig kínai tusfestészetet tanítottam, majd tetoválni kezdtem tanulni. De valahogy sosem találtam igazán a helyemet Magyarországon. Utólag visszanézve azt hiszem, elsősorban a multikulturális közeg, a nagyobb szabadság és a több lehetőség ígérete vonzott Nyugat-Európába. Így érkeztem meg Angliába, ahol egy barátom kanálison álló hajóján kezdtem az ottani életemet, innen indult a londoni munkaerőpiacon való hosszú alkalmazkodás és túlélés
– folytatta a történetét, elmondva azt is, hogy ekkor kezdődött az úgynevezett „algamánia” is.
10 fotó
Elkezdtem különböző utazásokról vizet, köveket és természetes anyagokat hazahozni, majd kísérletezni velük. Közben a fosszíliák és ásványok is egyre mélyebben kezdtek érdekelni, különösen az achátkövek organikus, szinte festményszerű mintázatai. Skóciában, Dél-Spanyolországban és sok más helyen kerestem ásványokat, de amikor először megláttam a marokkói Magas-Atlasz elképesztő ásványi gazdagságát, a helyiek vendégszeretetét és kulturális sokszínűségét, eldöntöttem, hogy ide vissza akarok járni, és egyszer ásványgyűjtő túrákat szeretnék szervezni
– így Henrik, aki ekkor már a fotózással is egyre komolyabban kezdett el foglalkozni. Először tájakat, később ösztönösen a környezeti portrékat fényképezett, idővel azonban egyre világosabb lett számára, hogy az utazásszervezés és a túravezetés az a forma, amely legjobban össze tudja kötni az addigi tapasztalatait és készségit.
A fenntartható turizmus
Ma már kizárólag utak szervezéséből élek, mellette pedig egy kisebb portréfotós vállalkozást építek az Egyesült Királyságban. A szervezett útjaimnál a legfontosabb szempont mindig a valódi kapcsolódás a helyiekkel, a kevésbé frekventált autentikus helyek felkutatása és a természetközeliség. Tudatosan próbálunk kisebb öko-szállásokat, táborokat és helyi szolgáltatókat támogatni, mert úgy gondolom, hogy hosszú távon csak a fenntartható turizmus működhet.
Feleségével szervezett utak középpontjában a terepi tapasztalat, a nomád, természetközeli életmód, az önismeret és a helyi kultúrák, a művészet felfedezése áll, később geotúrákat, fotótúrákat és hosszútávú szaharai gyalogtúrákat is terveznek.
Két éve decemberben például egyedül vágtam neki a marokkói Szaharának egy szamárral. Körülbelül 160 kilométert gyalogoltunk együtt. Közben kutakat térképeztem fel, megtanultam jobban tájékozódni a sivatagban, és sokkal magabiztosabban kezdtem mozogni ezen a terepen. Mindig könnyebben viseltem a természet konkrét nehézségeit, mint a modern élet absztrakt rétegeit.
Kis ökoszisztémák a befőttesüvegekben
Az üvegbe zárt kis ökoszisztémák ötletével először YouTube-videókon találkozott.
Nagyobb, teljesen zárt bioszférákat láttam, és azonnal lenyűgözött az ötlet. Mivel repülővel nagyon nehéz nagy mennyiségű tengeri követ, földet és vizet szállítani, ezért kisebb, 1–3 literes bioszférák készítése mellett döntöttem. Tudtam, hogy algák és mikroorganizmusok ilyen méretben is képesek stabil rendszert alkotni
– mesélt a különleges, üvegbe zárt életekről.
10 fotó
Jelenleg öt működő zárt rendszere van Henriknek, amelyek 5–8 évesek. Eredetileg körülbelül tíz készült, de néhány idővel elpárolgott, befeketedett vagy egyszerűen nem indult be benne az élet.
Van köztük olyan, amelynek a vize a Nílusból, a Dunából, a Vörös-tengerből, az Atlanti-óceánból vagy egy londoni kanálisból származik. Az első évben mindig nagyon látványos, ahogy az élet „keresi a rendet”. Egyes üvegek először teljesen besárgulnak, később kitisztulnak, majd nyálkás biofilmek, különböző baktérium- és algarétegek, illetve fraktálszerű mintázatok jelennek meg bennük.
Henrik elmondása szerint ezek a biofilmek tulajdonképpen mikroorganizmusok, baktériumok, algák és egyéb egysejtűek közös, önszerveződő telepei. A rendszerben folyamatos körforgás zajlik: a fotoszintetizáló algák oxigént termelnek, a lebomló szerves anyagok pedig tápanyaggá válnak más mikroorganizmusok számára.
Idővel a rendszer egyre stabilabbá válik. A következő 10 évben valószínűleg lassabb, kiegyensúlyozottabb állapotok alakulnak ki bennük, kevesebb látványos változással. Hosszabb távon, akár több évtized vagy évszázad alatt a legtöbb rendszer fokozatosan leegyszerűsödhet: egyes fajok eltűnnek, mások dominánssá válnak
– avatott be Henrik a kis üvegek titkos életébe.
Számomra mégis lenyűgöző nap, mint nap látni azt a szintet, ahonnan az élet elindult: az egysejtűek világát. Talán ezért is ennyire hipnotikus figyelni, ahogy az algák kialakulnak, fényre reagálnak és fotoszintézissel oxigént termelnek. Van valami mélyen meditatív abban, hogy egy teljes világ zajlik egy befőttesüvegben az ablakpárkányon.
Irány a Himalája, Észak-Afrika és Irak
Henrik kifogyhatatlan az ötletekből, amikor a terveiről kérdeztük.
Elmondta hogy a jövőben az utazásszervezést még inkább a nomád, minimalista túrák és a mélyebb expedíciók irányába szeretné elvinni.
Évente általában egy új desztinációval bővítem a portfóliót. A Himalája térségét és Indiát szeretném hosszú távon visszatérő útvonallá tenni, Észak-Afrikát pedig minél teljesebben feltérképezni és összekapcsolni. Tavaly decemberben Irakban voltam vadkempingezni. Akkor döntöttem el, hogy ha egyszer békésebb lesz a térség, oda is szeretnék majd csoportokat vinni.
Az új helyeket mindig először egyedül fedezi fel a világutazó, saját egyszerű nomád stílusban. Ezek az utak egyben tanulási és tartalomkészítési időszakok is számára, és a helyi kapcsolatokat is ezeken az utakon keresi fel.
Az elmúlt évek utazásai közben annyi fotóanyag gyűlt össze, hogy elkezdtem a képeimet kiállításokra is rendezni. Úgy érzem, mostanra kezdett igazán kialakulni annak az esszenciája, ahogyan látom és megmutatom a világot: az ember, a táj, a fény és a jelenlét kapcsolata. A jövőben szeretném a fotózás és az utazások mellett a hosszabb formátumú videós tartalmakat is komolyabban építeni. Emellett újra szeretnék visszatérni a zenéléshez is.
Henrik úgy zárta gondolatait, hogy ő egyre inkább azt érzi, hogy az önismeret nem egy projekt vagy identitásépítés, hanem inkább egy terepi következmény. Valami, ami megtörténik az emberrel, miközben valóban jelen van a világban.
Írtunk korábban a fiatal kaposvári mérnökről, aki világcsavargóként él és dolgozik a Karib-térségben, és született cikk a vadkempingezésről illetve ennek a keményebb válfajáról, a buschraftról is.
The post Befőttes üvegbe zárt bioszférákat nevel az ablakban az Angliában élő magyar-vietnami világutazó first appeared on Sokszínű vidék.
