Az új kormány a korábbi rendszer a felszámolását ígéri, az egyházakon belül is komoly feszültségek alakultak ki.
Mi történt? A Tisza-kormány az egyházakkal együttműködve alakítaná át az állam és a felekezetek kapcsolatát, hogy megszűnjön az elmúlt 16 évben kialakult függőségi rendszer. A cél egy átláthatóbb finanszírozás és nagyobb egyházi önállóság lehet, de az átmenet korántsem ígérkezik egyszerűnek, írja hosszú és alapos cikkében a HVG.
Mi volt a baj? Az elmúlt években az egyházak jelentős állami támogatásokhoz jutottak, miközben egyes egyházi vezetők nyíltan vagy burkoltan a Fidesz mellett foglaltak állást. A választás után emiatt több helyen felmerült a politikai szerepvállalás felülvizsgálata is. Mások viszont attól tartanak, hogy az új kormány az egyházi intézmények és támogatások visszaszorítására készül.
Mit mond a kormány? A kormány szerint nincs szó egyházi intézmények elleni fellépésről. Az oktatásban például szakmai alapon vizsgálnák a fenntartást, miközben több beruházás felülvizsgálata sem kizárólag egyházi projekteket érint. A Pázmány Campus esetében ugyanakkor már megszüntették a kiemelt beruházási státuszt, és a projektet a helyi szempontok figyelembevételével tervezik újra.
A szembenézés ideje. Egyes egyházi vezetők már az önállóság és a politikai pártoktól való távolságtartás fontosságát hangsúlyozzák, miközben mások továbbra is aktívan politizálnak, és a Fideszhez kötődő körökből is érkeznek az új kormány elleni fellépésre ösztönző megkeresések.
A feladat. A kérdés tehát az, hogy sikerül-e olyan új finanszírozási és együttműködési rendszert kialakítani, amelyben az egyházak nem csúsznak bele politikai függőségbe, az állam pedig kiszámítható és átlátható módon támogatja a közfeladatokat ellátó intézményeiket.
The post Így építené le a Tisza az egyházak államtól való függését appeared first on Forbes.hu.
