Ó, micsoda hét ez! A színjózan Gyurcsány Ferenc az emberi minőségről prédikál, Orbán Viktor rácsúszott a kettlebellre (óvatosan kell), és az ember, aki azt az ígéretet hordozza, hogy a következő húsz év már szólhat másról is, mint az iménti két férfi egymásba fonódó egotripje – hiszen az máris kiegészült az övével – belengette az egymillió forintos minimálbért. Mármint bruttóban és biztonságos távolságra, 2030-ra, a Tisza remélt első kormányzati ciklusa végére, de akkor is.
Egyébként a szépen csengő és jól szlogenesíthető ígéret valójában egészen mértéktartó: a nettó 660 ezer környéki összeg a jelenlegi szlovén kezdő tanárfizetéssel egyenlő, ahogy az sem biztos, hogy 2030-ban sokkal többet fog jelenteni ezer eurónál.
A nagyra törő párt perspektíváira nézve közben baljós ómen, hogy a névadó folyóból hiányzik a víz – mármint nem szubjektíve kevés van benne, hanem jó lenne, ha lenne benne egyáltalán. Még pár ciklus, és csak kisarjad a szikből egy kis zöld populizmus is a többi mellé. Úgy mégiscsak színesebb volna a paletta, ami a friss kutatásokban egyébként kezd kétszereplősre szűkülni, már ha 5 százalékos küszöbbel és azzal számolunk, hogy a kormánypártnak nem jut eszébe néhány furfangos fordulat a választási rendszerrel kapcsolatban, de eszükbe fog.
Hogy otthonosabbnak tűnjék a hazai örvénylés, készítettünk egy 18 perces, feliratozott válogatást a másfél órás amerikai elnökjelölti vitából, ami az első és alighanem az utolsó is volt. Az ember ott is csak kapkodja a fejét: Donald Trump szerint Chicago-külsőn macskákat és kutyákat esznek a bevándorlók, ráadásul másokét, és hogy a helyi kormányhivatal nem tud erről, az mellékes körülmény, hiszen az információ forrása a televízió. Ellenfele pedig szerinte marxista, ami már csak azért is nagyon bátor vád, mert szakpolitikák vagy egyáltalán állítások szintjén ezúttal sem derült ki semmi érdemi Kamala Harris terveiről.
Maradt az, hogy a demokrata jelölt rokonszenvesen veri vissza a fényt, nem egy hetven fölötti vénember, és kétségkívül istenáldotta tehetségű államügyész, aki fölényes mosollyal rántja be Trumpot az egójánál fogva egy csapdába, ahol az a választók helyett a saját népszerűségéről és gyűléseinek csodás voltáról beszélhet. Hogy az ügyészi rutin, mondjuk, Netanjahuval, Putyinnal vagy Hszi-Csin Pinggel az asztal túlvégén vagy éppen a gazdaság lassulásakor mire lesz elég, az majd – ha úgy lesz – élesben elválik.
Így kezdődik ma reggel kiküldött heti hírlevelünk, a 24/7, amelyben ezután még szórakoztató olvasmányokat, elmélyülős interjúkat, videókat és podcastokat ajánlunk hétvégére válogatva, és összegyűjtjük a hét sorozat- és filmkritikáit is a hátradőlős kikapcsolódáshoz. Itt iratkozhatsz fel, ha jövő héten már neked is küldhetjük!
The post Magyar Péter oda akarja adni Tiborcz István és Matolcsy Ádám pénzét, de mit akar Kamala Harris? first appeared on 24.hu.
