Békés vármegye az Alföldön, a Dél-Alföld régióban és Kelet-Magyarország déli részén terül el, északról Hajdú-Bihar vármegye, északnyugatról Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, nyugatról Csongrád-Csanád vármegye, délről és keletről pedig Románia határolja.

Hazánk 7. legnagyobb vármegyéje, amely Magyarország teljes területének mintegy 6,05%-át adja. Közel 315 ezer fős lakosságával a 12. legnépesebb vármegyénk, ezzel hazánk népességének 3,28%-ával rendelkezik, népsűrűsége bőven az országos átlag alatt van.

Székhelye a gasztronómiai különlegességeiről és rendezvényeiről, például a hungarikumnak számító csabai kolbászról és az erre alapozott fesztiválról híres Békéscsaba. Nevezetesebb települései közé tartozik a középkori várkastélyáról, húsiparáról, illetve várfürdőjéről ismert Gyula, a fontos ipari és mezőgazdasági város, illetve fürdőváros Orosháza, illetve az arborétumáról és a Mini Magyarországról nevezetes Szarvas.

A területet Viharsarokként is szokták említeni, amit Féja Géza 1937-ben megjelent azonos című szociográfiája terjesztette el, és az itt élő emberek lázadó, nyughatatlan természetére utal, melyet több történelmi esemény is alátámaszt.

Cikkünkben összegyűjtöttünk 10 olyan látnivalót, amit nem érdemes kihagyni egy alföldi kirándulás során.

Békéscsaba, a sokarcú megyeszékhely

A Békéscsaba az ország 17. legnépesebb települése, a Dél-Alföldön a harmadik. Első írásos említése 1332-ből származik. A török időkben elpusztult, így teljesen újra kellett telepíteni. Az egykoron „Európa legnagyobb falujának” nevezett település mára már rendezett külsejű várossá vált.

A város nevezetességei közé tartoznak a gyönyörű templomok, például a Szent Mihály-templom és a Szent Erzsébet-templom, amelyek nemcsak vallási jelentőséggel bírnak, hanem építészeti remekművek is. A Molnárház a város legrégebbi megmaradt lakóépülete, amelyet a 19. század elején építettek. Az épület egyike a város népi építészeti örökségének​.

A város kulturális életében kiemelt szerepet játszik a Munkácsy Mihály Múzeum, amely a város híres festőművészének, Munkácsy Mihálynak állít emléket.

Békéscsabának is van egy híres fürdője, az 1922-ben épült, majd 2003-ban felújított Árpád Gyógy- és Strandfürdő, ezen kívül a természet kedvelői is találnak maguknak kirándulóhelyet: a város mellett található a Széchenyi liget, egy természetvédelmi terület, ahol sétálhatunk vagy akár madármegfigyelést is végezhetünk. A liget nyugalmas környezetet biztosít mind a helyiek, mind az ide látogató turisták számára​.

Gyula, a legnépszerűbb turisztikai célpont

Ha Békés vármegye nevét említjük, valószínű az emberek nagy többségének Gyula városa ugrik be elsőként, ami nem véletlen, hiszen az ország egyik kiemelt turisztikai célpontja, minden évben több százezer turista utazik ide főként a vár és a fürdő miatt.

A magyarországi végvári rendszerben a 16. század közepére – Eger és Szigetvár mellett – Gyula vált kiemelt jelentőségűvé. A többszintű védelmet a mai napig megmaradt téglavár, az e körül, téglából épült trapéz formájú külső vár, ennek délnyugati sarkán egy ma is látható ágyútorony, a téglavár körül felépített, öt bástyával ellátott palánkfal, valamint az ehhez kapcsolódott, földből és fából épült, négybástyás huszárvár adta.

Annak ellenére, hogy az Alföldön állt, a kő beszerzésének nagy távolsága és költsége miatt pedig a Körösök adta agyagból égetett téglából épült, a 16. század második felében a gyulai erődítmény Eger és Szigetvár mellett az ország három legerősebb végvárának egyike volt.

A híres Gyulai Várfürdő 5500 négyzetméternyi vízfelülettel és összesen 23 medencével büszkélkedhet. A 2005 méter mélyről feltörő 72 C-os, alkáli-hidrokarbonátos-kloridos gyógyvíz elsősorban kopásos eredetű mozgásszervi megbetegedésekre, krónikus idegbántalmakra, balesetek, műtétek utáni rehabilitációs kezelésekre és krónikus gyulladásos nőgyógyászati panaszok esetén alkalmazható kiváló hatással. A fürdőben élményfürdő és wellness részleg is csábítja a turistákat.

Gyulai Vár és a fürdő mellett érdemes meglátogatni az Almásy–Kastély és Kastélyparkot és a Jókai Mór Emlékházat is, de különös élményt nyújt egy belvárosi séta is, a polgári házakkal, hangulatos utcákkal, helyi üzletekkel és vendéglőkkel.

És ne feledkezzünk meg a gyulai kolbászkészítésről sem, amely igazi hungarikum és a kulturális rendezvények mellett számos gasztronómiai fesztivál is színesíti a nyári programokat.

Szarvasi arborétum

A Szarvasi Arborétum, közismertebb nevén Pepi-kert; a Hármas-Körös egyik holtága mentén kialakult, mára hazánk egyik legnagyobb és legjelentősebb élő növénygyűjteménye, ahol száz évet megélt mocsárciprusokat, mamutfenyőket is láthatunk 82 hektár területen.

Az arborétum ma országos védettségű természetvédelmi terület, melynek kezelője korábban a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem volt, jelenleg pedig a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem.

Az arborétum területén létesült 2013-ban a Mini Magyarország makettpark, amely hazánk legnagyobb arborétumában, a Kárpát-medence és a történelmi Magyarország mértani középpontjában – amelynek az emlékművét szintén érdemes felkeresni – hazánk történelmét, hagyományait, építészeti nevezetességeit mutatja be. Jelenleg 97 építményt csodálhatunk meg.

De aki Szarvason jár, annak felemelő érzés lehet a városban és a környékén is egy sétát ejtenie, ugyanis a Bolza-kastélyt, Csáky-kastélyt és a Mitrovszky-kastélyt is megcsodálhatja, ahogy a Szarvasi Szent Klára Gyógyfürdő is megér egy napot.

Gyopárosfürdő és az orosházi kútmúzeum

A Gyopárosfürdő Orosháza központjától 3 kilométerre, természetvédelmi területen, a Gyopáros-tó partján található, amely egy 5,7 hektáron elterülő tó átlagos mélysége 2 méter.

A gyopárosi parkfürdő a szabadtéri strandolás minden élményét biztosítja a városba érkező fürdővendégek számára késő tavasztól kora őszig. Egész évben nyitva tart a kültéri termálmedence és a gyógyászati központ is. Fiatalok, középkorúak, idősek, párok, családok, egyedül vagy baráti társaságban érkezők egyaránt megtalálják számításaikat az összesen tízhektáros zöld strandon, amelyet ráadásul egy gondozott, húszhektáros parkerdő vesz körül.

Ha pedig már Orosházára látogattunk, mindenképp nézzük meg a régi víztornyot és az ország egyetlen kútmúzeumát, egyedi látnivaló.

Gyomaendrőd

Ez a békési kisvárosi egy igazi gyöngyszem. Itt is lehet strandolni két helyen is: a százéves tölgyfák közé épített Liget Gyógyfürdő és Kempingben az Erzsébet ligetben és a Körös folyó egyik holtágának partján található Pájer Kemping és Strand területén.

Az Erzsébet Ligeti Lombkorona Sétány és Kilátó pedig egy több mint 1000 méter hosszú tanösvény és 15 méter magas kilátó, amely egyedi betekintést enged a lombkorona világ életébe.

De a településen található a Kner Nyomdaipari Gyűjtemény Kner Imre egykori lakóházában, amely 1925-ben épült népies barokk stílusban. És érdemes felkeresni az Endrődi Tájházat és a Gyomai Tájházat, az 1870-es években épült parasztház az egyetlen olyan gyomai épület, ami még mindig hiánytalanul magán hordozza a régi falusi építészet elemeit, stílusjegyeit.

A XIX. században Dél-Franciaországból indult el Szent Antal kenyerének kultusza, melynek Gyomaendrődön található épített öröksége, kulturális emléke az 1903-ban épült Szent Antal kenyerének sütőháza.

Kondorosi Csárda Múzeum

A Kondorosi Csárda Magyarország legrégebbi, ma is működő csárdája, amely nyolc út találkozásánál 1740 körül épült, majd 1784-ben újraépült. A Kondorosi Csárda falai között bujdosott egykor Rózsa Sándor a nevezetes betyár, de olyan művészek is a történelem részévé tették, mint Arany János vagy Erkel Ferenc.

A restaurálást követően eredeti állapotban tekinthető meg az épület pincéje, padlása és a betyárok bújtatására szolgáló kéményjárat. Az étterem a magyar gasztronómia tradicionális ételeit kínálja, a múzeum pedig betekintést mutat a betyárok életébe, szokásaiba. Felidézi a korabeli életet, a használati tárgyakat, a népi hangulatot. Minden év augusztusában a nevezetes Kondorosi Betyárnapokat a csárda melletti téren rendezik meg.

A szabadkígyósi Wenckheim-kastély

A kastély a magyar építészettörténet egyik ékköveként 2022 óta régi pompájában ragyog. 52 szoba, 365 ablak, egy lovaspóló pálya, titkos rejtekajtó, teniszpálya és majomház – kilencven esztendővel ezelőtt mindez hozzátartozott a Wenckheim család mindennapjaihoz Szabadkígyóson.

A kastély 1875 és 1879 között épült Ybl Miklós tervei alapján, neoreneszánsz és eklektikus stílusban. Az egyik legépebben megmaradt Békés vármegyei kastély. Az épületet körülöleli az impozáns kastélypark.

A kastély fogadótermei, könyvtárszobája és ebédlője mellett mintegy harminc vendégszobája és számos melléképülete páratlan látványosság az Alföld délkeleti szegletében. Az épület földszintjének északkeleti végén a kápolna, a másik végén a télikert állt, az üvegházat 1930-ban lebontottak. A kápolnától nyugatra található a díszlépcsőház és a galériás előcsarnok, a valamikori télikert szomszédságában pedig egy faburkolatos ebédlő, valamint a faburkolatos könyvtár és a fogadószalon.

Kollégánk, Tóth A. Péter írt cikket a kastélyról és készített több fotót is az impozáns épületről:

Dobozi Wenckheim vadászkastély

Doboz sokáig a Wenckheim-uradalom központja volt. 1720 és 1798 között a Harruckern domínium tartozékává válik, amikor özv. Siskovics Józsefnétól zálog útján gróf Wenckheim Józsefné szerzi meg Dobozt, s a hozzá tartozó pusztákat Gerlát és Dobozmegyert. Ezt követő évtizedekben a Wenckheim család a település legnagyobb földbirtokosa. Az 1848-as jobbágyfelszabadítás után a község egynegyed része a falu népé, háromnegyed része a Wenckheim család kezében maradt.

A fáspusztai vadászkastélyt gróf Wenckheim Béla magyar miniszterelnök építtette, Ybl Miklós tervei alapján romantikus-eklektikus stílusban, égetett téglából.

A 23 szobás saroktornyos, romantikus vadászkastélyban 1998. április 15-ig nevelőotthon működött. Az épület a Békés Megyei Önkormányzat tulajdonában volt, 1994-ben fel is újították. 2000-ben kiürítették. 2007-től magántulajdonban van. Idegenforgalom számára zárt, csak külső megtekintése lehetséges.

Mezőhegyesi ménesbirtok és a bolondtornyok

Mezőhegyes évszázadok óta híres pompás méneséről. A 19. században az alföldi településen nemesítették ki a nonius, gidrán és furioso-north star lófajtákat. A pusztán császári rendeletre 1784-ben kezdődött a katonai ménes létrehozása. 1785 tavaszán megindult az építkezés. A ménesbirtokot a katonák és a legénység – a hivatásos tisztek és családtagjaik – népesítették be.

A messze földön híres ménes törzskönyvezett fajtái rendkívül értékes és minőségi lovakat eredményeztek, amelyeket eredetileg katonai célokra használtak, ám később egyre inkább a mezőgazdaságban és a sportban is elterjedtek.

A Mezőhegyesen tenyésztett lovak takarmányozására zabot használtak, eredetileg a termény tárolására építették a különleges tornyokat. A zabsilók felépítésének köszönhetően a termés megőrizte frissességét. Az ablaknak látszó nyílások ugyanis szellőzők voltak, melyeket a torony szemben lévő oldalain azonos, a szomszédos oldalakon eltérő magasságban alakítottak ki. A magasságkülönbségnek köszönhetően pedig a szél mindig átjárta a silózott takarmányt.

A négyszögletes alaprajzú, téglából emelt tornyokat 1830-32 között báró Boxberg Frigyes ménesparancsnok létesítette.

Magyarországon ezek páratlan épülettípusok mind a mai napig. A manzárdtetős zabsilótornyok népi elnevezése, a bolondtorony arra utal, hogy egykor az öngyilkosjelöltek ezekről a magas épületekről vetették magukat a mélybe.

A mezőhegyesi ménesbirtok területén a zabsilók mellett számos más, értékes épület áll, amelyek a lótenyésztéshez és a ménes működéséhez kapcsolódnak. A patinás lovardák, istállók, tréningpályák és más olyan épületek, amelyek a lovak gondozásához és képzéséhez szükségesek szintén az épített örökség részét képezik. A kétezres évek elején a ménesintézet a Világörökségi Várományosi Listára is felkerült a kultúrtáj kategóriába.

Füzesgyarmati hintókészítő műhely

Egy igazi kuriózum a Békés vármegyei község műhelye.

A Galambos Sándor Füzesgyarmaton az egyetlen kovácsmester Magyarországon, aki a hintógyártáshoz megfelelő végzettséggel rendelkezik és szakmájában dolgozik. Érdemes a műhelyt hétköznap keresni fel, mert akkor akár be is lehet kukkantani a hintókészítés rejtelmeibe. Minden egyes hintó megrendelésre készül, itt nincs semmi tömeggyártás vagy készlet – a részleteket a megrendelőkkel egyeztetik és minden kézzel készül, egyedileg. Főleg lovassportokban használt hintók készülnek a műhelyben, de gyártanak turisták fuvarozására alkalmas kocsikat és ökrös szekereket is.

Galambos Hintókészítő Műhelyben szinte minden típusból készült már kocsi az elmúlt évek során – írta a műhelyről a Csodálatos Magyarország.  A kovácsműhelyben több szakmát képviselő kiváló mesterek dolgoznak: bognár, lakatos, esztergályos, kárpitos és persze kovács is. Munkájuk gyümölcsét a bemutatóteremben csodálhatjuk meg, ahol a legkeresettebbek a díszhintók, a jártató kocsik, a maratonkocsik és a sétakocsik.

Érdemes felfedezni cikkeink segítségével Hajdú-Bihar, Pest, Baranya, Nógrád, Győr-Moson Sopron, Veszprém, Zala, Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy, Fejér, Heves, Komárom-Esztergom, Csongrád-Csanád és Vas vármegyék szépségeit is.

The post Magyarország kincsei: Békés vármegye 10 bakancslistás látnivalója first appeared on Sokszínű vidék.