Magyarország nem tartozik a veszélyes hüllők élőhelyei közé, de azért hazánkban is találkozhatunk mérges kígyókkal. Bár a Kárpát-medencében nem kell tartanunk halálos kimenetelű kígyótámadásoktól, a keresztes és a rákosi vipera jelenléte figyelmet érdemel. Mit kell tudni róluk, és hogyan ismerhetjük fel ezeket az állatokat? Erről írt a Travelo.

Mennyire veszélyesek a magyarországi kígyók?

A világ egyes részeihez – például Ausztráliához vagy Dél-Amerikához – képest Magyarország mérges kígyók szempontjából kifejezetten biztonságosnak mondható. Hazánkban nincsenek olyan kígyók, amelyek harapása azonnal életveszélyt jelentene. Az elmúlt 60 évben mindössze két halálos kígyómarás történt Magyarországon, utoljára pedig 2001-ben jegyeztek fel ilyen esetet.

Azonban a hazai kígyók védelmet érdemelnek, mivel mindegyikük védett állat. A velük való találkozás során érdemes tiszteletben tartani az élőhelyüket és a viselkedésüket.

Hazai kígyófajok: Kik a mérgesek?

Magyarországon hét kígyófaj él. Ezek közül öt ártalmatlan sikló (haragos, vízi, kockás, erdei és rézsikló), amelyek nem rendelkeznek méregfoggal, és harapásuk sem jelent veszélyt. A mérges kígyók közé két faj tartozik:

Keresztes vipera
Rákosi vipera (parlagi vipera)

Siklók és mérges kígyók megkülönböztetése

A mérges kígyók harapását két kis méregfognyomról lehet felismerni, míg a siklók harapása csak apró bőrsérülést okoz. A mérges kígyók csak akkor támadnak, ha fenyegetve érzik magukat, vagy véletlenül rálépünk.

Megjelenésük is különbözik:

A siklók feje kerekded, pupillájuk kerek.
A mérges kígyók feje háromszög alakú, pupillájuk hosszúkás.

Keresztes vipera: A legveszélyesebb hazai kígyó

A keresztes vipera (Vipera berus) Magyarország legelterjedtebb mérges kígyója, főként a Zempléni-hegységben, Somogy és Zala megyében, valamint a Tiszaháton fordul elő. Hátán jellegzetes cikkcakk-minta fut végig, amely alapján könnyen felismerhető.

Mérete: Általában 1 méternél rövidebb.
Természetvédelmi érték: 250 000 Ft.
Méreg: Alacsony toxicitású, de huzamosabb fájdalmat és ritkán részleges bénulást is okozhat.

Ha keresztes vipera marását tapasztaljuk, mindenképpen orvosi ellátásra van szükség, még enyhébb tünetek esetén is!

Rákosi vipera: Ritka, de harcias

A rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) csak a Kárpát-medencében fordul elő, és mára nagyon ritkává vált. Leginkább a Hanságban, a Kiskunságban és a Fertő-tó környékén található kisebb populációja.

Mérete: 40-50 cm hosszúságú.
Természetvédelmi érték: 1 000 000 Ft.
Méreg: Gyenge, harapása ödémát és nyirokcsomó-duzzanatot okozhat, de orvosi ellátás nélkül is gyógyul.

A rákosi vipera marása nem halálos, de ha összefutunk vele, ne bántsuk, mert harciasan reagálhat a vélt fenyegetésre.

Tudtad? Politikai nyomásra változtatták meg a kígyó nevét.

Miért fontos védeni őket?

A kígyók létfontosságú szerepet töltenek be az ökoszisztémában: segítenek a rágcsálók és más kártevők szabályozásában. Magyarországon valamennyi kígyófaj védett, a mérgesek mellett a siklók is. Például a rézsikló – amely gyakran összetéveszthető a viperákkal – természetvédelmi szempontból szintén értékes állat, és a viperák természetes ellensége is.

Mit tegyünk, ha kígyót látunk?

Tartsunk tisztes távolságot.
Ne próbáljuk megfogni vagy elkergetni.
Ha harapás történik, azonnal forduljunk orvoshoz.

Bár Magyarország mérges kígyói nem jelentenek komoly fenyegetést, megismerésük és védelmük fontos része természeti értékeink megőrzésének.

The post Mérges kígyók Magyarországon: mi igaz a veszélyekből? first appeared on Sokszínű vidék.