Az elmúlt évtizedek egyik legforróbb és legszárazabb nyarát éltük meg idén, ami nem kis kihívások elé állítja azokat, akik saját kertben szeretnének bogyós gyümölcsöt termeszteni. Az egyik legjobb választás a mézalmácska – más néven fanyarka -, mely imádja a tűző napfényt, jól bírja a szárazságot, terméseit pedig minden évben biztonsággal beérleli és a klímaváltozás egyik győztese lehet.
Tökéletes alternatíva az áfonya helyett
A mézalmácska az áfonya remek alternatívája lehet: teljesen ellenálló, vegyszermentesen tartható, és ami a legfontosabb, bármilyen kerti talajon remekül boldogul. Nem igényel savanyú tőzeget, jól tűri a hazai klíma, így az egyre aszályosabb alföldi nyarak kihívásait is, és teljesen fenntartható módon termeszthető
– mondja az interneten Kreatív kertészként ismert Medve Zsolt, farmosi őstermelő, akinek kertjében már tizenhárom fajtát nevelnek, és családja minden tagjának nagy kedvencei a miniatűr almácskákra hasonlító mézédes, lila bogyói.
Keresztbeporzás és terméshozam
Bár a fanyarka jól öntermékenyülő gyümölcstermő, így egyetlen bokor is kielégítő termést képes adni, ha a kertben bőven van hely, érdemes több fajtát együttesen ültetni. Ezzel nemcsak az érési időt tudjuk elnyújtani, de a keresztbeporzásnak köszönhetően bokronként akár 20%-kal is több termésre számíthatunk.
Különleges fajták és jellemzőik
A mézalmácskák világában az egyes fajták története és genetikája is kifejezetten izgalmas. Íme néhány kiváló fajta a teljesség igénye nélkül:
- Martin: A Thiessen fajta magoncából szelektálták Kanadában. Különlegessége a rendkívül nagy szemű és zamatos termés, valamint az igen korai érés.
- Thiessen: Az egyik legrégebbi és legelismertebb kanadai fajta, amely hatalmas bogyóiról, és rendkívüli bőtermőségéről híres.
- Smokey: Ez a fajta a „piaci standard” Kanadában. Vadon talált egyedekből szelektálták, és híres rendkívül édes, aromás ízéről.
- Northline: Szintén egy vadon szelektált típus Albertából. Alacsonyabb, felfelé törő habitusú, így kisebb kertekbe is kiváló, termései pedig szinte egyszerre érnek, így a szüret is kényelmesebb.
- Honeywood: Nevéhez hűen mézédes, késői virágzású fajta, aminek köszönhetően kiválóan alkalmas a mézalmácska szezon elnyújtására.
- Sleyt: Egy kompakt növekedésű, nagyon korai fajta. Sötétkék, szinte fekete bogyói már kora nyáron szüretelhetők.
- Amela: Európai szelekció az európai éghajlatra. Termései nagyjából egyszerre érnek, és igen tömött fürtök jellemzik, így a nem elhúzódó szüret miatt ideális lehet befőzéshez.
- Mandam: Amerikai nemesítésű közép-kései fajta. Erős bokrot nevel, termése sötétlila, aromásan édes.
Gondozás és öntözés a nyári aszályban
A mézalmácska egy rendkívül bőven és évről évre biztosan termést érlelő növény, amely kiválóan tűri a fagyokat is, így hazánkban teljesen télálló. Különösebb metszést nem igényel, de ha szeretnénk alakítani a koronáját, azt jól viseli.
Személyes tapasztalatom, hogy nagyon kevés törődéssel is beéri, de az „igénytelen” és „aszálytűrő” címkék nem azt jelentik, hogy a növény az ültetés után végleg magára hagyhatjuk
– említi Medve Zsolt.
A földi élet alapja a víz, és e nélkül semmi sem maradhat életben tartósan. A termések növekedésekor, ha hetente legalább egyszer megöntözzük a bokrokat, sokkal szebb, nagyobb és ízesebb bogyókkal hálálják meg a gondoskodást. Szüret után elegendő lehet számára a kétheti egy öntözés. Amennyiben olyan helyen élünk, ahol hullik pár milliméter csapadék, ez az idő akár három-négy hétre is növelhető. Ha a talajt mulcsoljuk, a növény még tovább bírja a szárazságot. Fontos tudni, hogy mindez csak a már koros, jól begyökeresedett példányokra igaz – a fiatal ültetésű növények az első egy-két évben extra figyelmet és folyamatosabb vízellátást igényelnek éppen úgy, mint bármilyen más növény esetében.
Miért együnk mézalmácskát?
A mézalmácska gyümölcse kis, lila almácska, mely 5-15 mm nagyságú lehet, és kisebb-nagyobb fürtökben csoportosul. Június végén, július elején érik. Édes gyümölcseit frissen, szárítva, vagy feldolgozva már régóta fogyasztják a kanadai őslakosok.
Jelentős mennyiségű élelmi rostot, B2- és H-vitamint, vasat és mangánt tartalmaz, az áfonyához hasonlóan. Ugyancsak hasonló az antioxidánsok mennyisége, a fenolos vegyületek összes mennyisége 452 mg/100 g. A flavonolok mennyisége 61 mg/100 g, az antocianinok mennyisége 178 mg/100 g. A polifenolokból quercetint, cianidint, delfinidint, pelargonidint, petunidint, peonidint és malvidint tartalmaz.
Mézalmácska felhasználása
Fogyaszthatjuk frissen, de akár be is főzhetjük. Kiváló lekvár alapanyag. Emellett kipréselhetjük a levét, vagy akár gyümölcslevesbe is tehetjük. Süteményekbe is remek töltelék válhat belőle, de elsődlegesen frissen szedve fogyaszthatjuk
– ajánlja a farmosi kertész.
Mézalmácska mint dísznövény
Csodálatos növényről van, amelyet akkor is érdemes kertünkbe ültetni, ha nem szeretjük, vagy csak nem akarjuk megenni a gyümölcsét. Almácskáit nagyon szeretik a madarak, így a madárbarát kert tökéletes eleme lehet.
A májusi hófehér virágözön és a nyáron díszítő bogyók után a csodálatos őszi levélszíneivel egész évben díszíti a kertet, és akár még arra is alkalmas, hogy nyírott sövénynek neveljük. Metszést ugyan nem igényel, de metszéssel bármilyen formára nevelhetjük.
Korábbi cikkünkben a farmosi kertész az újfajta ribizlik termésbiztonságára és bőséges termésére hívta fel a figyelmet, és megmutatta a fügeszalámi készítésének receptjét is.
The post Mézalmácska: az áfonya klímatűrő kerti alternatívája first appeared on Sokszínű vidék.
