A késő délutánig tartó rendezvény délelőtt 9 óra után pár perccel kezdődött a Községháza közelében lévő kicsi, de látványos parkban lévő Kováts Zoltán emlékharangnál. Itt mondott beszédet Prof. Dr. Fári Miklós Gábor (Debreceni Egyetem, Mezőgazdasági-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar).
Csemő polgármestere, Szűcs Judit is szólt az egybegyűltekhez, elmondta egyebek mellett, hogy Csemő 1997-ben Magyarország legvirágosabb települése lett, az európai falvak és városok környezetszépítési versenyében pedig 1998-ban bronzdíjat, 2019-ben ezüstdíjat kapott. „Csemőben a környezetszépítés, a virágosítás védjeggyé vált” – tette hozzá. Érdemes tudni, hogy a község terein elültetett virágok, cserjék és örökzöldek jelentős része mögött Kováts Zoltán növénynemesítő professzor munkássága áll, a fajtákat ő nemesítette.
A rendezvényre – amelynek főszervezője Marosi Mihály kertészmérnök volt – az ország számos pontjáról érkeztek kertészmérnökök, virágnemesítők, egyetemi tanárok, a Magyar Tudományos Akadémia tagjai, de a szlovákiai Zselízről is volt ott érdeklődő agrárszakember, és néhány olyan átlagember is, akik egyszerűen csak szeretnek mindent, ami szép – és hát a virágos dísznövények kétségkívül ilyenek.
A megnyitó után a konferencia helyszínén folytatódott az esemény. A rendezvény fővédnöke, a térség országgyűlési képviselője, Földi László köszöntötte pár mondatban a jelenlévőket. Dr. Pauk János, a Magyar Növénynemesítők Egyesületének elnöke az egyesületük idei aktualitásairól beszélt. Prof. Dr. Fári Miklós Gábor a Kassától Kolozsvárig, Svalövtől Debrecenig – a 20. századi magyar virágnemesítés tudomány- és eszmetörténete Griger Györgytől Dr. Kováts Zoltánig címmel tartott előadást. Dr. Surányi Dezső történeti-ökológus, botanikus, a magyar gyümölcstermesztés és kutatás jeles alakja felolvasta az idén 100 esztendeje született Dr. Kováts Zoltán virágnemesítő életét bemutató írást.
A konferencia későbbi részében ugyanő a szárazságtűrő virágfajokról tartott előadást. A továbbiak során szó volt például a fermentált lucerna barnalé jelentőségéről és felhasználási lehetőségeiről, amellyel különben a Debreceni Egyetemen Dr. Bákonyi Nóra foglalkozik kiemelten (fontos megjegyezni, hogy a barnalé lényegében melléktermék, növényi savó, ugyanakkor egy tápanyagokban és bioaktív vegyületekben gazdag folyadék, amely azonban megfelelő kezelés híján komoly környezeti kockázatot jelent).
A továbbiakban arra is rávilágítottak, hogy a dísznövényeket nemesítőkre is igen komoly kihívások várnak, hiszen a rossz irányba tartó klímaváltozás miatti környezeti változásokra nekik is reagálniuk kell, olyan egynyári fajtákat kell kinemesíteni, amelyek megbirkóznak az újonnan adódó körülményekkel.
Prof. Dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora a köszöntőjében felhívta a figyelmet annak fontosságára, hogy akár a szántóföldi növényeknél, akár a zöldségeknél, akár a dísznövényeknél képesek legyünk alternatívát, utat mutatni ahhoz, hogy legyenek megfelelő, saját fajtáink. Ezeknek olyan növényeknek kell lenniük, amelyeket egyrészt kézben tudunk tartani, másrészt megvan az a képességük, hogy a mi ökológiai adottságainkhoz tudnak igazodni és alkalmazkodni.
A nap során Kováts Zoltán termesztői díjban részesült Kiss Tímea Margit kertészmérnök. A Kováts Zoltán kutatói díjat Dr. Bákonyi Nóra PhD agrármérnök kapta meg, aki sajnos nem tudott jelen lenni. Átadásra került továbbá a MAG Aranytoll díj is, ezúttal ketten részesültek az elismerésben. Egyikük Dr. Matuz János (a Magyar Tudományos Akadémia doktora, professzor emeritus) búzanemesítő, a szegedi Gabonakutató nyugalmazott igazgatója, aki könnyeivel küszködve köszönte meg ezt a szép elismerést. A másik díjazott Prof. Dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora.
A rendezvény délután a Csemőtől néhány km-re északi irányba található Marosi Faiskola területén folytatódott, itt megtekinthető, hogy a Marosi család bő két hektáron hol és miként termeszt az ember szemét színkavalkáddal elkápráztató dísznövényeket. A színes virágok között sétálva az emberben tudatosul, hogy színes szirmokat bontó növények nélkül sokkal sivárabbak lennének az élettereink és ezzel együtt az életünk.
The post Új növényfajtákra lesz szükség a klímaváltozás miatt first appeared on National Geographic.
