A legutóbbi kutatások szerint amennyiben odafigyelünk a szívünk egészségére, úgy az agyunk egészsége is hosszabb ideg fenntartható. Persze nem ennyire egyszerű a helyzet. Mutatjuk is, hogy mire gondoltak a hozzáértők, a vizsgálatokat végző tudósok.

Napjainkban egyre inkább emelkedik azoknak a száma, akik demenciában vagy Alzheimer-kórban szenvednek. Az agy és a szív működése szoros kapcsolatban áll egymással, ugyanis a szív oxigént és glükóztartalmú vért pumpál, amely az agyhoz is eljut. Ha a szív- és érrendszer nem működik megfelelően, akkor ezek az agyi tápanyagok nem jutnak el a megfelelő helyre, azaz az agyhoz, vagyis az agy nem jut megfelelő tápanyagokhoz. Ezért is fontos, hogy megfelelő legyen az életmódunk, hiszen ennek hiányában sem a szív, sem az érrendszer, sem pedig az agy nem fog megfelelően, egészségesen működni. Tehát ha a szívünk és az érrendszerünk nem jól működik, akkor nagyobb az esélye a kognitív hanyatlásnak, azaz a demencia és az Alzheimer-kór kialakulásának.

Egy tanulmányban a finn emberek egészségi állapotáról írtak. A tanulmányban az olvasható, hogy azoknak a személyeknek, akik a legjobb kardiovaszkuláris pontszámmal rendelkeztek, mintegy 40%-kal kisebb volt az esélye a kognitív hanyatlás kialakulására. Egy másik tanulmány pedig azt írta le, hogy minél gyorsabban alakulnak ki egyes embereknél kardiovaszkuláris betegségek, annál nagyobb az esélye, hogy ezek az emberek már demenciában vagy Alzheimer-kórban szenvednek.

A rendszeres testmozgás is kulcsfontosságú, hiszen ez karbantartja a szívet és az érrendszert. Minél rendszeresebben mozgunk, azaz minél inkább része az életünknek a testmozgás, annál biztosabb, hogy a kognitív funkcióink nem sérülnek, és nem fogunk olyan betegségben szenvedni, mint amilyen a demencia is.

A szívbetegség kockázati tényezőihez tartozik a dohányzás, a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint. Az egészséges artériák általában rugalmasak, és a vér áramlása is megfelelő. Ha azonban az artériák és az erek „eltömődnek”, akkor nem jut elegendő oxigénben dús vér az agyba, ami viszont előidézője lehet akár még a stroke-nak is.

Az agyi neuronok ugyanis csak úgy tudnak egymással kommunikálni, ha a megfelelő üzemanyagot, azaz az oxigént és a tápanyagokat megkapják. Ha mi „éheztetjük” az agyunkat, akkor a neuronok, az idegsejtek kommunikációja megszakad, és a sejtek elhalnak, ami értelemszerűen az agy egészségének súlyos romlásával jár együtt. A stroke következtében minden esetben sérül az agy valamely része, ami súlyos állapotokat idézhet elő akár a gondolkodásban, akár a beszédben vagy a mozgásban, és a halál kockázata is megnövekszik. Ezért nem mindegy, hogy milyen táplálékokat fogyasztunk és milyen életmódot folytatunk.

Sokféle tényező járulhat hozzá a Parkinson-kórhoz, amely remegéssel, merevséggel és az izomkontroll elvesztésével jár együtt. Egyes esetekben a tünetek oka lehet az is, hogy az agy egyes területeinek – amelyek felelősek az izomkoordinációért, a testtartásért és a járási képességért – elégtelen, nem megfelelő a véráramlása.

Számos tanulmány írta azt le, hogy ha valaki cukorbetegséggel küzd, nagyobb a valószínűsége az Alzheimer-kór kialakulásának. A glükózfelesleg ugyanis befolyásolhatja az agy régiói közötti kapcsolatot, ami végül kognitív nehézségekhez vezethet. A magas glükózszint károsíthatja az ereket is, ami szívrohamot és stroke-ot is okozhat.