A brit chipkirály az Nvidiával versenyez, és egyike annak a tizenegy, saját erejéből lett dollármilliárdosnak a világon, aki még nem töltötte be a harmincat – mindössze négyen vannak köztük, akik nem az Egyesült Államokból származnak.
James Dacombe 2017-ben otthagyta a középiskolát, hogy megalapítsa az agyi aktivitást monitorozó CoMindot. Négy évvel később elnyerte a Thiel Fellowship ösztöndíját, így az egyetemet is kihagyta, hogy a startupját építse. A 25 éves vállalkozó most a mindössze kétéves chipgyártó cége, az Olix, valamint a CoMindban meglévő, pontosan nem ismert részesedése révén Európa legfiatalabb, saját erejéből lett milliárdosa. Utóbbi vállalatot továbbra is ő vezeti, az Olixtől elkülönülten.
A 2024-ben alapított, londoni székhelyű Olix fél év alatt megháromszorozta az értékelését: augusztus elején már 3,3 milliárd dollárra taksálták, miután 312 millió dollárnyi tőkét vont be. A befektetők között ott volt a New York-i Fundomo befektetési társaság, a Nasdaqon jegyzett Arm chiptervező, az amerikai kvantitatív kereskedési alap, a Hudson River Trading, valamint a Netflix társalapítója, Reed Hastings. A finanszírozási körben a brit kormány Sovereign AI alapja is beszállt az Olixba.
Erről szól még a cikk
Nincs még harminc, már ott van a világ top milliárdosai kötött: így épül fel a vagyon
A globális boom – és a legnagyobb európai nyertesek
Mi kell ahhoz, hogy valaki 22 évesen már dollármilliárdos legyen?
Mi lehet a versenyelőnyöd az Nvidiához képest?
Egy outsider a chipiparban, pénz bőven van, de ki viszi el a főnyereményt?
Az új tőkebevonással Dacombe – akinek tulajdonrészét mintegy 30 százalékra becsüli az amerikai Forbes – belépett a dollármilliárdosok klubjába. Emellett 12 százalékos részesedése van a CoMindban, amely 2025 augusztusában 102,5 millió dollárt vont be, a cégértékelését azonban nem hozta nyilvánosságra. Az Olix és a CoMind nem válaszolt a Forbes megkeresésére.
Dacombe egyike annak a tizenegy, saját erejéből lett dollármilliárdosnak a világon, aki még nem töltötte be a harmincat – és mindössze négyen vannak köztük, akik nem az Egyesült Államokból származnak.
Dacombe után a következő legfiatalabb európai self-made milliárdos Arvid Lunnemark, a népszerű mesterségesintelligencia-alapú kódszerkesztő, a Cursor társalapítója. A svéd vállalkozó az MIT miatt költözött az Egyesült Államokba, majd 2022-ben három egyetemi barátjával közösen alapította meg a céget. A jelenleg San Franciscóban élő, 26 éves Lunnemark és három társalapítója pénteken csaknem megduplázta vagyonát: fejenként mintegy 2,4 milliárd dollárjuk lehet, miután a SpaceX 60 milliárd dollárért felvásárolta a Cursort. A vállalat legidősebb társalapítója, a pakisztáni állampolgár Sualeh Asif szintén 26 éves.
És van még egy 26 éves svéd milliárdos, akinek a vagyona – érdekes egybeesésként – ugyancsak csaknem megduplázódott a hét elején. A stockholmi Fabian Hedin, a Lovable társalapítója – aki mindössze néhány hónappal idősebb Lunnemarknál – decemberben lett milliárdos, amikor vibe codinggal foglalkozó startupja 6,6 milliárd dolláros értékelés mellett vont be tőkét. A Lovable a hét elején jelentette be, hogy újabb 400 millió dolláros finanszírozási kört zárt, ezúttal 13,3 milliárd dolláros értékelés mellett. Hedin becsült vagyona ezzel csaknem megduplázódott, és elérte a 3,1 milliárd dollárt.
Ezek a fiatal üzleti titánok annak a globális startupboomnak a nyertesei, amely szédítő tempóban termeli ki az egyre fiatalabb milliárdosokat. Az Egyesült Államokban csak az elmúlt év során többször is gazdát cserélt a legfiatalabb, saját erejéből lett milliárdos címe.
Jelenleg az amerikai Surya Midha a világ legfiatalabb self-made milliárdosa. Mindössze 22 éves volt, amikor az általa társalapított, mesterséges intelligenciára épülő toborzási startup, a Mercor októberben 10 milliárd dolláros értékelés mellett vont be tőkét. Midha becsült vagyona ezzel 2,2 milliárd dollárra nőtt. Hajszállal előzi meg társalapítóit, Brendan Foodyt és Adarsh Hiremathot, akik egyaránt körülbelül két hónappal fiatalabbak nála. Azóta mindhárman betöltötték a 23-at.
Midha a Polymarket 28 éves alapítójától, Shayne Coplantől vette át a címet, aki mindössze néhány héttel korábban előzte meg a Scale AI 29 éves alapítóját, Alexandr Wangot.
Nem kell minden feladat miatt az Nvidiához rohanni
Dacombe arra tett nagy tétet, hogy nem érdemes minden feladathoz az Nvidia nagy teljesítményű MI-chipjeit használni. A terve ehelyett az, hogy az MI-modellek következtetési – vagyis a válasz előállításáért felelős – szakaszának különböző részeihez külön-külön optimalizált chipeket fejlesszenek, ahelyett, hogy minden műveletet egyetlen chiptípussal végeznének el.
A vállalat chipjei ráadásul fotonikusak: az adatok elektromos jelek helyett fény formájában közlekednek közöttük, ami csökkenti a késleltetést és az energiafogyasztást.
Az Olix tudatosan mellőzi a drága, nagy sávszélességű memóriákat is, amelyekből jelenleg hiány van. A cég közleménye szerint 2027 második felében tervezi eljuttatni chipjeit az ügyfelekhez.
Közben a versenytársak tábora is folyamatosan bővül. A Szilícium-völgyben működő, a Microsoft által is támogatott d-Matrix már értékesíti Corsair chipjeit, miközben az elmúlt évben a MatX, az Etched és a londoni Fractile is jelentős összegeket vont be.
Az Nvidia sem akar kimaradni. A chipóriás decemberben 20 milliárd dolláros licencmegállapodást kötött a Groq-kal. A chipgyártót Jonathan Ross alapította, aki korábban a Google TPU néven ismert MI-chipjeinek első fejlesztésein dolgozott.
Dacombe az Olix megalapítása előtt soha nem dolgozott a chipiparban, mégis úgy véli, hogy a CoMindnál a fotonika területén szerzett tapasztalatai előnyhöz juttathatják új startupját a Groq-kal és a többi chipipari óriással szemben.
Pénz bőven van arra, hogy ezeket az elképzeléseket finanszírozzák – a főnyereményt azonban az viszi el, akinek a technológiája végül győztesként kerül ki a versenyből.
Ahogy Dacombe nemrég a Financial Timesnak fogalmazott:
„Ma, amikor óriási gazdasági előnyt jelent, ha a rendkívül nagy és nagy teljesítményű nyelvi modelleket gyorsan, sok felhasználó számára és alacsony költséggel lehet működtetni, nagyon is megéri szétválasztani a feladatokat, és kifejezetten ezekre optimalizált chipeket használni.”
The post Otthagyta a gimit, hogy céget indítson, most ő Európa legfiatalabb selfmade milliárdosa és versenyre kell az Nvidiával appeared first on Forbes.hu.
