A Visa évi 20 százalékos növekedést lát a digitális fizetések területén, miközben az online és mobilfizetések aránya szintén kiugró. A heavy userek súlya nő, a használat egyre aktívabb, ám még mindig van hová fejlődni.

Sármay Bence, a Visa Magyarországért felelős vezetője szerint a hazai piac egyszerre mutat érettséget és jelentős növekedést a digitális fizetések terén, miközben továbbra is komoly fejlődési tartalékai vannak. A szakember rámutatott, hogy mekkora szerepe van a felhasználói bizalom erősítésének, hogyan szolgálja a sikert a biztonság és a gyorsaság egyensúlya, vagy éppen az, ahogy az AI-ra épülő megoldások átformálják a digitális fizetéseket.

Nemzetközi összevetésben milyen tempóban terjednek a digitális fizetések itthon?

Magyarországon a digitális fizetések használata bizonyos területeken felhasználói szinten érett, de továbbra is jelentős fejlődési potenciált hordoz. Látjuk, hogy a Visa magyarországi fogyasztói kártya-használata az elmúlt három pénzügyi évben évi 20 százalékos kumulált növekedési pályán volt, miközben a tranzakciós volumenek és költési minták egyre inkább az aktív, rendszeres használat irányába tolódnak. Ezt jelzi az is, hogy a sok tranzakciót bonyolító „heavy userek” súlya folyamatosan nő, és a kártyaaktiválási arány a Visa esetében az egyik legmagasabb a régióban.

„A bizalom megőrzése és erősítése infrastruktúraszintű feladat”

A felhasználói oldalon az online és mobilfizetések különösen erősek: a magyar Visa kártyabirtokosok online vásárlási aránya meghaladja az átlagot, sőt a legmagasabb a régióban. Emellett a mobilfizetések használata is dinamikusan emelkedik.

Ez a kombináció teremt stabil alapot a további innovációk számára, ami stratégiai szempontból indokolja, hogy a Visa kiemelt figyelmet fordítson a hazai banki partnerségekre és fejlesztésekre.

Mitől lesz egy banki digitális élmény valóban jó a felhasználó szemében?

Ezt a tapasztalatok szerint nem egyetlen szereplő határozza meg, és egyszerre szükséges hozzá a technológia, a banki megvalósítás, a felhasználói bizalom. Magyarországon látszik, hogy ha egy megoldás kényelmes, gyors és biztonságos, akkor az ügyfelek egyre több élethelyzetben használják. A mobilfizetés jó példa: azt látjuk, hogy aki kipróbálja, az egyre több fizetési helyzetben használja.

Az MNB adatai szerint éves szinten a mobilfizetések darabszáma közel 30, míg értékük 40 százalékkal nőtt.

A digitális megoldásokkal szembeni elvárások sorrendje egyértelmű: mindenekelőtt működjenek megbízhatóan és hibamentesen, ezután jön a gyorsaság, a kényelem. Egy felmérésünk szerint tízből nyolc magyar számára a biztonság a legkritikusabb, de a gördülékeny, egyszerű élmény is alapelvárás: 44 százalékuk félbehagyja az online vásárlást, ha a fizetési folyamat túl hosszadalmas. Az innovációk célja tehát az, hogy e két elvárást – a magas szintű biztonságot és a gyors, kényelmes élményt – egyszerre tudják teljesíteni.

Miért elengedhetetlen, hogy ezek egyidőben teljesüljenek?

A tapasztalatok szerint egyetlen negatív biztonsági esemény tartós viselkedésváltozást idézhet elő. Erről magyar adatunk is van: egy csalási eseményt követően a kártyabirtokosok több mint 40 százaléka változtat a vásárlási szokásain, ami érinti nemcsak az adott ügyfelet, hanem az egész digitális fizetési ökoszisztémát. Éppen ezért a bizalom megőrzése és erősítése infrastruktúraszintű feladat.

Ezzel párhuzamosan a digitális fizetések akkor gyorsulhatnak, ha a biztonság nem látható akadályként, hanem háttérben működő védelmi rétegként van jelen. A Visa megközelítése erre alapoz: a rendszereink – AI-ra és gépi tanulásra építve – minden tranzakciót több száz különböző adatpont alapján, valós időben értékelnek, hogy kiszűrjék a kockázatos mintázatokat, anélkül, hogy az ügyfelet felesleges lépésekre kényszerítenék.

„Ezek az együttműködések hitelesen rezonálnak a magyar közönséggel – ezeket globális kampányokból nem lehet importálni.”

A háttérben működő, hálózatszintű védelemnek az is fontos része, hogy a Visa kockázatkezelő rendszerei másodpercek alatt reagálnak új típusú támadásokra, legyen szó adathalászatról, malware-ről vagy AI-jal támogatott csalási kísérletről. Ez teszi lehetővé azt, hogy az ügyfél számára a fizetés gyors és folyamatos marad, miközben a biztonsági szint emelkedik.

Az is egyértelmű, hogy a biztonságnak és a gyorsaságnak egyszerre kell megfelelni. Az érzékeny kártyaadatokat helyettesítő tokenizáció például 60 százalékkal csökkentheti a csalások arányát, miközben gyorsabbá és kényelmesebbé teszi az online és mobilfizetést. Európában már az e-kereskedelmi tranzakciók több mint fele tokenizált, ami jól mutatja, hogy a felhasználók úgy kapnak magasabb szintű védelmet, hogy közben egyszerűbbé válik az élmény.

Milyen szerepet vállal a Visa a magyar banki innováció terén?

Az elfogadói infrastruktúra bővítésétől a mindennapi pénzügyek egyszerűsítéséig aktívak vagyunk a digitális fizetési ökoszisztéma fejlesztésében. A tokenizáció, a kártyaadatok manuális megadását kiváltó Click to Pay, illetve az ujjlenyomat- és arcfelismerésen alapuló azonosítás mind olyan megoldás, amely a hazai banki környezetben bevezetés alatt áll és azt szolgálja, hogy a fizetés egyszerre legyen biztonságos, gyors és a felhasználó számára észrevétlen.

Ez az infrastruktúra teremti meg az alapját azoknak a technológiáknak, amelyek ma még futurisztikusnak tűnhetnek, de rövid időn belül a mindennapok részévé válhatnak. Az AI fejlődésével nemcsak az emberi beavatkozás csökken, hanem a teljes vásárlási és fizetési folyamat is egyre inkább automatizálható. Az AI-alapú ügynökök önállóan képesek komplex vásárlási és fizetési feladatok lebonyolítására. És ez nem a távoli jövő: a Visa és partnerei decemberben már több száz, AI által kezdeményezett és végrehajtott tranzakciót bonyolítottak le valós környezetben, biztonságos módon.

Mely területeken tud egy globális szereplő helyi versenyelőnyt építeni, és hol kell lokális megoldásokban gondolkodni?

A globális infrastruktúránkat, a kiberbiztonságban és a nemzetközi elfogadottságban rejlő erőnket következetesen helyi szakértelemmel, programokkal és partnerségekkel egészítjük ki. A helyi csapat szerepe kulcsfontosságú abban, hogy a globális fejlesztések ne „dobozos megoldásként”, hanem a hazai banki, szabályozási és fogyasztói környezethez illesztve jelenjenek meg. Az elmúlt években a Visa erősítette budapesti jelenlétét, ami gyorsabb piaci reakciót és a banki partnerekkel való napi szintű, szoros együttműködést jelent.

A helyi Prémium Program szintén olyan terület, ahol lokális versenyelőnyt lehet kiépíteni, hiszen a magyarok életstílusához és érdeklődéséhez igazított élményeket kínál. Ide tartoznak az utazáshoz és reptéri kényelmi szolgáltatásokhoz kapcsolódó elemek, éppúgy, mint a kulturális együttműködések, például a Magyar Zene Házával. Hasonló logikára épülnek a helyi szponzorációk: a Művészetek Völgye főtámogatói szerepköre vagy a Team Visa magyar sportolóinak támogatása helyi arcot ad egy globális márkának. Ezek az együttműködések hitelesen rezonálnak a magyar közönséggel – ezeket globális kampányokból nem lehet „importálni”.

És ebbe a sorba illeszkedik a Jövő Bankja elismerés is, amelyet a Forbes magazinnal közösen hívtunk életre. Ez az idei évben kibővül: már hat kategóriában ismeri el azokat a banki megoldásokat és szereplőket, amelyek valódi, ügyfélélményben mérhető értéket adnak, fókuszba állítva a hazai piac legjobb gyakorlatait és szereplőit.

Készült a VISA megbízásából.

The post Sármay Bence: A digitális fizetésekben már most érett a magyar piac, de vannak tartalékok appeared first on Forbes.hu.