Vendégmunkások nélkül

Az állatgyógyszereket gyártó Lavet Gyógyszeripari Kft. szerint a következő tíz év legnagyobb problémája a szakképzett munkaerő biztosítása lesz. „Sajnos a helyzet évről évre nehezebb. Igyekszünk egyetemi együttműködések révén biztosítani cégünk szakemberigényét, ahol lehetséges, de ez csak egy szűkebb területet érint” – részletezte a 29. legnagyobb magyar családi vállalat a Forbes.hu-nak.

A Kész csoport alapító-tulajdonosa, Varga Mihály is az oktatás felől közelítette meg a problémát még júliusban, amikor interjút adott a Forbes.hu-nak, bár kifejtette, hogy az építőiparban a jelenlegi beruházási visszaesés miatt most kevésbé érződik a munkaerőhiány. A cég vezetője szerint ez gyorsan megváltozhat, ha a kormányváltás következtében újraindulnak a fejlesztések. A megoldást a hazai munkaerő képzésében látja. 

Varga Mihály KÉSZ Csoport

„Én inkább onnan közelíteném meg a problémát, hogy miért ürülnek ki a falvak. Ha helyben tudunk feladatokat teremteni, és helyben tudjuk foglalkoztatni az embereket, akkor lesz értelme ácsot, asztalost vagy más szakmunkást képezni”

– mondta Varga. A Kész több mint tíz éve foglalkozik szakoktatással, Szegeden és Kecskeméten jelenleg több mint 400 gyerek és több mint 400 felnőtt vesz részt a képzéseiken.

A baromfiipari nagyágyú Master Good ezzel szemben élesen bírálta a Magyar-kormány vendégmunkás-stopját, arra hivatkozva, hogy dolgozóinak mintegy 15 százaléka külföldi, és a korlátozás veszélyeztetheti a tervezett gyárépítésüket.

„Nem azért foglalkoztatunk harmadik országból munkavállalókat, mert ezzel a magyar munkavállalóknak szeretnénk versenyhelyzetet teremteni, hanem azért, mert azt gondoljuk, hogy a mi iparágunk egy nehéz iparág, és nem minden munkára találunk embert”

– mondta a cég vezetője és társtulajdonosa, ifj. Bárány László a Forbesnak adott júliusi interjúban. Ekkor korábbi kijelentésüket korrigálva azt is elárulták, hogy az elkövetkezendő 5–6 évben a cégcsoport összesen 350 milliárd forintot tervez beruházásra költeni, aminek jelentős részét székhelyükön, Kisvárdán valósítják majd meg.

Fotó: Ránki Dániel

Jönnek az önvezető autók

A technológiai változások legalább ekkora átalakulást hozhatnak. „Azok a vállalatok kerülhetnek előnybe, amelyek az elsők között kezdik el ezeket tudatosan és innovatív módon alkalmazni” – írta megkeresésünkre Magyarország egyik vezető haszongépjármű-kölcsönző vállalata. A Viarent szerint a digitalizáció és a mesterséges intelligencia mindennapi működésbe építése lesz az egyik legfontosabb feladat a következő években.

A vállalat emellett az elektromos és önvezető járművek terjedésére is készül, utóbbitól a sofőrhiány részleges enyhülését is várja.

A bérleti konstrukcióban kis furgontól kukásautóig nagyjából mindent kínáló Viarent szerint azonban az egész iparág számára komoly kérdés lesz, hogy mikor és milyen ütemben válthatnak a dízel teherautókról alternatív hajtásláncokra. A flották fejlesztéséről ugyanis hosszú távra kell dönteni, miközben ma még nem egyértelmű, mikor válnak az elektromos vagy más alternatív megoldások gazdaságossá és a gyakorlatban is jól használhatóvá. „Nem elég, ha megjelennek az új járművek. Szükség van megfelelő töltőhálózatra és kiszámítható szabályozásra is.” 

A 19. legnagyobb családi cég szerint ezért a gyártóknak, fuvarozóknak, bérbeadóknak és energiaszolgáltatóknak is együtt kell gondolkodniuk arról, milyen irányba és milyen ütemben változzon az ágazat. „Mi arra törekszünk, hogy ezeket az eszközöket ott használjuk, ahol ténylegesen javítják a folyamatainkat. Fontos, hogy egyszerűbbé, gyorsabbá és gördülékenyebbé tegyék a munkát. Szerintünk azok a vállalatok kerülhetnek előnybe, amelyek az elsők között kezdik el ezeket tudatosan és innovatív módon alkalmazni.”

Példaként említették, hogy egy átlátható és könnyen használható digitális felületen dolgoznak, ahol az ügyfeleik egy helyen láthatják majd a számukra fontos adatokat, és nyomon követhetik a járműveikkel kapcsolatos ügyeket. Így az ügyintézés jelentős része digitálisan történhet, egységes folyamatok alapján.

A BioTechUSA szintén az MI-től vár jelentős változásokat, a termékfejlesztéstől a gyártáson és logisztikán át a marketingig:

„Az MI a termékfejlesztéstől és a fogyasztói igények pontosabb megértésétől kezdve a gyártási, logisztikai és kereskedelmi folyamatok optimalizálásáig, illetve marketingig jutva számos területen új lehetőségeket nyit. Európa egyik legnagyobb étrendkiegészítő-gyártójaként ezekre nem pusztán kihívásként, hanem növekedési lehetőségként tekintünk.”

A vállalat a geopolitikai bizonytalanságokat és az ellátási láncok kiszámíthatatlanságát is fontos kockázatnak tartja. A lista 15. helyezettje azon az állásponton van, hogy az alapanyagpiac volatilitására és a folyamatosan változó szabályozásra az egész iparágnak közösen kellene reagálnia, többek között egységesebb minőségi standardokkal és átláthatóbb szabályozással.

Kiszámíthatatlan állami támogatások és fenntarthatóság

A tetőcserepeket gyártó Terrán számára az egyik legnagyobb közvetlen próbatétel a fenntarthatóság kérdése és az energiakrízis kezelése. A Forbes becslése szerint 17,4 milliárd forintot érő cég stratégiai célja, hogy 2030-ra teljesen karbonsemlegessé tegye a működését, amellyel egyúttal a költséghatékonyságot és a hosszú távú piaci versenyképességet is biztosítja.

„Ezt a feladatot a gyártás elektrifikációjával, valamint az energiatárolókkal kiegészített, saját naperőművek kiépítésével már jelentős részben sikeresen megoldottuk. Emellett a földgázfelhasználásunkat is jelentős mértékben sikerült kiváltanunk geotermikus energia bevonásával”

– mondta Gódi Attila ügyvezető igazgató. Megkeresésünkre azt is kifejtette, hogy folyamatos innovációra van szükség ahhoz, hogy növekedni tudjanak, ezért kiemelt K+F projektjük részeként a tetősíkba integrált napelemes tetőcserép, vagyis a Terrán Generon újabb generációjának kifejlesztésén dolgoznak. Így elmondásuk alapján versenyképesebb, környezetbarátabb és esztétikusabb energiatermelő tetőfedő megoldásaik lesznek a jövőben.

„Középtávú stratégiai terveink között szerepel a további külpiaci terjeszkedés is, célunk, hogy újabb termelőkapacitások létesítésével erősítsük pozíciónkat a közép-európai régióban” – tette hozzá. A korábbi évekre visszatekintve úgy gondolja, hogy a piaci ingadozások jelentették a legnagyobb kihívást az iparág szereplői számára.

„A piac ciklikusságát a kiszámíthatatlanul változó állami támogatások, valamint a rendszertelenül bevezetett és kivezetett hitelprogramok tovább erősítik.”

Éppen ezért a tulajdonos szerint rendkívül fontos lenne egy állami, hosszú távú lakásépítési és -felújítási koncepció kidolgozása és bevezetése, amit egy keddi hír szerint már elkezdett előkészíteni a Tisza-kormány. „Az állami szabályozás piackiegyenlítő szerepe kormányzati ciklusokon átívelve tudná támogatni az iparág hatékony működését, ami egyúttal biztosíthatná a következő generációk, különösen a fiatalok számára a méltányos feltételek melletti lakáshoz jutást” – mondta.

Globális kitekintésben az iparág legfontosabb kérdéskörének a fenntarthatóságot és a dekarbonizációt tartja. „Az építőanyag-gyártás jelentős alapanyag- és energiaigényű szektor. Ha az épületek építését és üzemeltetését együtt vizsgáljuk, a szektor felelős a globális energiafelhasználás több mint feléért” – részletezte. Szerinte a nettó zéró kibocsátás elérése, a körforgásos gazdaságra való átállás jelenleg még nagyon távolinak tűnik és olyan infrastrukturális és technológiai feltételeket igényel, amelyeket egyetlen szereplő sem képes egyedül kiépíteni. „E problémák felelős megoldása csak közös összefogással képzelhető el.”