A Hanyi–Tiszasülyi árvízi tározó létesítése során, a töltések megépítéséhez nyitottak meg több anyagnyerőhelyet, melyeknek egy része rendelkezett csatornahálózati összeköttetéssel, így a Jászsági rendszerből vizet lehet ide kormányozni.
Az A11-es és a A12-es jelű anyagnyerő helyek elárasztása már évekkel ezelőtt megvalósult. Az A11-es anyagnyerőhely vízellátására kiépített csőhálózaton még mérőóra is van, ezáltal ellenőrizhető a bevezetett vízmennyiség. A tavalyi évi Aszályvédelmi Akcióterv végrehajtására biztosított forrás felhasználásával, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság a meglévő árokrendszer rekonstrukciójával, kismértékű átalakításával, a vízleadó útvonalat helyreállította, így a további anyagnyerőhelyek vízpótlásának a feltételeit megteremtette
– tájékoztatta a Sokszínű Vidéket a Kötivizig.
A vízleadás teljes mértékben gravitációs, a Tisza-tóból kiinduló Jászsági-főcsatorna mellékágaiból történik, pusztán zsilipek kezelésével, földmedrű csatornákon keresztül.
A tavalyi évben több mint 4 millió köbméter vizet vezettünk be a tározóba és a tározó mellett nyitott 11 anyagnyerőhelybe. Ezáltal a tározó területén, és azon kívül is érezhetően nőtt a talajnedvesség, és a talajvízszint is, a teljes hatásterület mintegy 160 km2. A tározó területén 60-150 cm-es, de a tározón kívül is 10-20 cm-es növekedés volt tapasztalható. A talajvíz szintjének emelésén túl a felületi párolgás révén a mikroklímát is javítja az elárasztás.
Ráadásul a területi elöntések nyomán vizes élőhelyek is létrejöttek, elősegítve a környezet biológiai sokféleségét.
6 fotó
A legnagyobb vízvisszatartásra alkalmas közeg a talaj, így a talaj tározó képességének növelése agrotechnikai eszközökkel, gazdálkodók bevonásával kis vagy akár térségi léptékben, kiemelten fontos kérdés.
A Kötivizigtől megtudtuk, hogy a vízkészletek sekély tározókban történő helyben tartása, és lehetőség szerinti vízpótlása nagyban segíti az aszály több elemének csökkentését: légkör hűtése -légköri aszály, talajnedvesség növelése – mezőgazdasági aszály, termelés feltételeinek javítása – gazdasági aszály.
Bár egy-egy önálló ilyen célú létesítmény vízpótlása térségi szinten nem tudja kezelni az aszály globális hatásait, viszont ha figyelembe vesszük a csatornákban, vízfolyásokban, holtágakban, tározóterekben, halastavakban, rizstelepeken visszatartható vízmennyiséget, és foglalkozunk ezek fejlesztésével – az Alföldön ezek a létesítmények kellően sűrűn helyezkednek el, és bővíthetőek -, akkor a hatás térségi szintűvé fog válni.
Megkérdeztük azt is, mi kell ahhoz, hogy az ország legtöbb területén kiépüljenek ilyen rendszerek? Van-e rá lehetőség, hosszú távon elérhető-e ez a vízmegtartás?
A vízmegtartás szempontjából jelentős az itt elért eredmény, de önmagában csak lokális hatással bír. Magyarország területén, kiemelten az Alföldön sok helyen kialakítható ilyen vízpótlásra alkalmas terület – holtágak, anyagnyerő helyek, digó gödrök -, de egy dolgot nagyon fontos megjegyezni: a rendszer akkor működtethető önfenntartó módon, ha a terület gravitációsan látható el vízzel. Ennek alapfeltétele egy emelt szintű víztérből való kivezetés, jelen esetben a Tisza-tó, de hasonló elárasztások valósultak meg a Tiszalöki rendszerben is. Ezt akkor lehet tovább bővíteni, ha kiterjesztjük a vízmegtartást arra a közel 38 ezer hektár mélyfekvésű, belvízjárta, rossz termőhelyi értékkel bíró területre, amit az Országos Vízügyi Főigazgatóság, az AKI Agrárközgazdasági Intézet és az Agárminisztérium közös vizsgálatában mutattak ki
– válaszolta érdeklődésünkre az igazgatóság.
Természetesen magánterületen – szántó, rét, legelő – történő vízvisszatartást a gazdálkodónak kompenzálni lehet. Viszont ez a lépték már az Alföld szintjén is értelmezhető vízpótlást jelentene a talajvízkészletben, segíthet a konvektív csapadék-képződésben, továbbá a légkör hűtésében. A Kötivizig szerint a rendszer kialakítását országos stratégiába kell illeszteni, ahol minden szempontot – vízügyi, agrár, környezetvédelmi, természetvédelmi – figyelembe kell venni.
Korábban megírtuk, hogy a Duna áradását kihasználva töltötték fel a tolnai holtágakat és csatornákat. A gemenci erdőben pedig szivattyúkkal pótolják a vizet. És ökológiai vízpótlással mentik a természet csodáját Tolnában.
The post Vízmegtartás iskolapéldája a Tiszánál: másfélmillió köbméter vizet „fogtak meg” a hanyi agyaggödrökben first appeared on Sokszínű vidék.
