Kormányülés utáni sajtótájékoztatót tart Magyar Péter. A miniszterelnök közölte, hogy többek között a kegyelmi dosszié nyilvánosságra hozataláról, a végrehajtás teljes átalakításáról, a nyugat-magyarországi azbesztszennyezéssel kapcsolatos teendőkről és a 2026-os költségvetésről tárgyaltak a minisztereivel.

---

Dunaferr

Soron kívül tárgyalta a dunaújvárosi Dunaferr ügyét a kormány a hétfői kormányülésen. A Tisza-kormány arról döntött, hogy meghosszabbítják az acélüzem működését biztosító szerződést, amely havi egymilliárd forintért biztosítja a gyár alapvető iparbiztonsági intézkedéseit, a közszolgáltatásokat, az eszközök állagmegóvását és nagyjából 550 munkavállaló foglalkoztatását. Ez a szerződés május végéig szólt, így indokolttá vált a meghosszabbítása.

A Tisza-kormány célja, hogy olyan megoldásokat találjon Dunaújváros számára, melyek fenntartható módon képesek biztosítani a Dunaferr működését.

Végrehajtási rendszer átalakítása

A kormányülésen szó volt a végrehajtás államosításáról, non-profit működésre történő átalakításáról. 2024-ben több mint 670 ezer folyamatban végrehajtási ügy volt Magyarországon, valamint további több mint egymillió nem aktív, de nem is lezár ügyről is lehet tudni. Ez azt jelenti, hogy majdnem 2 millió érintettje lehet hazánkban a végrehajtásoknak. A kormány úgy látja, hogy a magyar társadalom bizalma megrendült a hazai végrehajtói rendszerben – a kormányszóvivők itt kiemelték a Schadl-Völner ügyet – ezért a kormányülésen a miniszterek arról döntöttek, hogy az Igazságügyi Minisztérium június közepéig előkészíti a végrehajtási rendszer átalakításáról szóló törvénymódosítást.

Ennek célja, hogy a jelenlegi, profitorientált modell helyébe egy non-profit alapon működő, szigorúbb állami kontroll alatt álló végrehajtási rendszer jöjjön létre. A végrehajtás ez alapján közszolgáltatássá válik, nem lesz többé üzleti tevékenység. A kormány egyetért az Országgyűlés minden olyan döntésével, amely vizsgálóbizottságot állítana fel a jelenlegi végrehajtási rendszer átvizsgálása érdekében.

A kormány javasolni fogja a parlamentben a Tisza-frakciónak a végrehajtási törvény módosítását a kilakoltatások végrehajtásának felfüggesztésért, ameddig az új jogszabályi kereteket meg nem alkotják.

Az Igazságügyi Minisztérium elkészíti azokat a törvénymódosításokat, melyekkel a felszámolások érdemi bírósági kontroll alá kerülhetnek.

Közjegyzői rendszer átalakítása

Az Igazságügyi Minisztérium átalakítja a közjegyzői rendszerről szóló törvényeket. Ennek oka, hogy a kormány úgy látja, hogy a jelenlegi rendszer túlságosan zárt és monopolizált struktúrában működik. A verseny korlátozott, a díjbevételek fixek és túl sok feladatot vettek át a bírósági kontroll alól.

A kormány álláspontja szerint sok állampolgár számára a közjegyzői ügyintézés aránytalanul nagy terhet jelent, miközben sok nélkülözhetetlen intézkedést – például egy aláírás hitelesítését – csak a közjegyzők tehetik meg. Az Igazságügyi Minisztérium azt a megbízást kapta a kormánytól, hogy a közjegyzői jogkörök egy részét a Kormányhivatalokhoz, egy részét a bíróságokhoz vigyék át. A cél az, hogy nagy mértékben csökkenjenek a közjegyzői díjtételek.

Azbesztszennyezés

A kormány döntött a nyugat-magyarországi azbesztszennyezés kezelésének megkezdéséről. Az érintett települések lakóinak azonnali védelmét, a szennyezett területek feltárását és a felelősök megtalálását tűzte ki célul a Tisza-kormány.

Egyelőre úgy tudják, hogy az osztrák bányákból származó azbeszttel szennyezett kőzúzalék legalább három megyében, több száz településen jelenhetett meg. Az érintett területeken azonnali kockázatcsökkentő intézkedéseket rendeltek el.

Elkezdik megvizsgálni az Ausztriából érkező kőzetanyagok behozatalának és forgalmazásának felfüggesztésének lehetőségeit is. Emellett létrehoznak egy tárcaközi „azbeszt” munkacsoportot, amely azonosítja az érintett területeket, nyilvántartást készít és meghozza a szükséges egészségügyi és környezetvédelmi intézkedéseket. Ennek a munkacsoportnak a feladata lesz a kárelhárítás is. Kivizsgálják a felelősségi láncot is.

Magyar Péter az ausztriai látogatásán egyeztetni fog a kérdésben a bécsi kormánnyal.

Eltitkolt költségvetési tételek

A Vitézy Dávid vezette Közlekedési és Beruházási Minisztérium megállapította, hogy a Fidesz-kormány több tétel esetében meghamisította az idei költségvetést. Nem szerepel például az idei költségvetésben az autópálya koncesszió második féléves díjtétele. Nem szerepel emellett több mint 87 milliárd forint, ami a Budapest-Belgrád vasútvonal esetében lenne egy kifizetendő tétel. A Tisza-kormány azt állítja, hogy ezeket a tételeket az előző kormány szándékosan elhallgatta, hogy kisebb költségvetési hiányról számolhassanak be.

Az iváncsai akkumulátorgyár vasúti bekötésénél 22,3 milliárdos költség merült fel, ami szintén nem szerepelt a költségvetési számokban. A kormány összesen 286 milliárd forintot tárt fel, melyeket a volt Építési és Közlekedési Minisztérium nem szerepeltetett a kiadott költségvetésben. A kormányszóvivők azt közölték, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium „egyenleg javítási célból” nem tüntette fel ezeket a kiadásokat a költségvetésben.

2026-os költségvetés valós helyzete

A kormányülésen Magyar Péter felkérte a pénzügyminisztert, Kármán Andrást az ország valós költségvetésének felmérésére, valamint arról, hogy a jelenlegi gazdasági és fiskális környezet alapján mely területeken lehet szükség módosításokra az idei évi költségvetési törvényben. A kormány célja, hogy a költségvetésben a valós számok szerepeljenek. „Felelős gazdaságpolitikát csak pontos költségvetésre lehet építeni” – hangzott el a kormányülésen.

Vendégmunkások

Magyar Péter felkérte a gazdasági és energetikai minisztert, valamint a szociális és családügyi minisztert, hogy szerdáig egyeztessenek az érintett tárcákkal a harmadik országból érkező nem magyar vendégmunkások munkavállalási engedélyeinek pontos státuszáról. A cél, hogy a magyar munkaerőpiac a magyar munkavállalók érdekeit szolgálja. A kormány nem akarja, hogy olyan gazdasági modell alakuljon ki, ami tömeges külföldi munkaerő behozatalára épülne. A jövő heti kormányülésen dönthetnek a vendégmunkások behozatalának korlátozásáról.

Krausz Ferenc alapítványa

Magyar Péter arra kérte fel Tarr Zoltánt, hogy május végéig vizsgálja felül a Krausz Ferenc Nobel-díjas kutató nevével fémjelzett Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány és az állam között kötött több évre szóló, 261,7 milliárd forintos finanszírozási szerződést. Tarr Zoltán feladata lesz ennek a szerződésnek a felbontásának az előkészítése. A kormány elvárja a már kifizetett, közel 20 milliárd forint visszafizetését.

A kormány kitétele, hogy a fiatal kutatók munkájának támogatása és a tehetséggondozás nem sérülhet a szerződés felbontásával.

Paks és Paks 2

A miniszterelnök felkérte Kapitány István, gazdasági és energetikai minisztert, hogy vizsgálja meg a paksi atomerőmű üzemidő meghosszabbításnak helyzetét és az eddigi csúszások és haladéktalanul tegyen javaslatot az eljárás felgyorsítására. Kapitány István emelett a Paks 2 szerződéseket is felülvizsgálja.

The post Államosítja és nonprofit működésre állítja át a végrehajtást a Tisza-kormány. A költségvetésből eltitkolt kiadásokat tártak fel, jövő héten pedig a Magyarországra hozott külföldi vendégmunkásokról is döntenek appeared first on Forbes.hu.