A magyarok többsége vágyik az euró bevezetésére, de az ehhez szükséges kritériumoktól az elmúlt években csak messzebb került a magyar gazdaság.

Mi történt? Ugyan a Tisza Párt programjának részét képezi az euró 2030-ig való bevezetése, és a társadalom túlnyomó többségse is támogatná az euróövezeti csatlakozást,

a magyar gazdaság az elmúlt években messzebb került a maastrichti kritériumok teljesítésétől, nem pedig közelebb azokhoz, így ezen ígéret betartása nem kis nehézséget is okozhat Magyar Péterék számára

– írja a GKI Gazdaságkutató a Forbes.hu-hoz eljuttatott elemzésében.

Miért fontos ez? A GKI emlékeztet, a csatlakozáshoz öt fő kritériumnak kell megfelelni, amelyek a következők:

• Árstabilitás: az inflációs ráta nem haladhatja meg 1,5 százalékpontnál többel a három legjobb teljesítményt nyújtó tagállam átlagát.
• Államháztartási hiány: a költségvetési hiány nem lehet több a GDP 3%-ánál.
• Államadósság/GDP arány: főszabály szerint közelítenie kell a GDP 60%-ához (ha azt meghaladja).
• Hosszú távú kamatlábak: a hosszú távú hitelek kamata legfeljebb 2 százalékponttal lehet magasabb a három legalacsonyabb inflációval rendelkező tagország átlagos hitel kamatánál. Ezt a mutatót az EKB a hosszútávú (10 éves vagy azt megközelítő) állampapírok éves hozamával közelíti.
• Árfolyam-stabilitás: legalább két évet kell eltölteni az ERM II. rendszerben, amely egy fix értéken rögzíti a forint-euró árfolyamot, amelytől csak +/- 15%-kal térhet el az árfolyam.

A magyar gazdaság azonban ezen kritériumok túlnyomó többségének nem felelt meg az elmúlt években:

• a 2025-ös infláció 4,4% volt, messze a 2,6%-os referenciaértéktől,
• a hosszú kamatlábak 6,9%-on álltak tavaly itthon, szemben a 4,8%-os referenciaértékkel,
• a GDP arányos államháztartási hiány az előzetes adatok alapján 4,7% volt 2025-ben, idén pedig akár a 6%-ot is elérheti, nagyságrendekkel a 3%-os cél felett,
• a bruttó államadósság/GDP értéke pedig 2025-ben 74,6% körül alakult tavaly, magasabban, mint a 2024-es 73,5%, és messze a 60%-os cél felett.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Az euró bevezetése kifejezetten kedvező hatású lenne a hiteladósoknak, és csökkentené a tranzakciós költségeket, áll az elemzésben. Az államháztartás mérséklődő kamatkiadásai lehetőséget teremtenének a szociális programok bővítésére anélkül, hogy ez a költségvetési hiány növekedésével vagy a GDP-arányos államadósság romlásával járna.

Kontextus. Ugyanakkor az óvatosság is indokolt a GKI szerint, mivel az önálló monetáris politika feladása magasabb inflációhoz, illetve reálgazdasági és pénzügyi egyensúlytalanságokhoz vezethet, amely kockázatokat a konzisztens gazdaságpolitika tudna kezelni. 

The post Fejtörés Magyar Péter számára: cél is, vágy is a magyar euró, de a gazdaság csak messzebb került tőle az elmúlt években appeared first on Forbes.hu.