A magyar export fejlesztésére létrehozott HEPA pénzügyi hálózatát nehéz átlátni, a Telex viszont beleásta magát a dokumentumokba. Kiderült, hogy a Magyar Exportfejlesztési Ügynökségen keresztül jelentős pénzek landoltak Tiborcz István török üzlettársánál, illetve a Nyugat-Balkánon.
Mi történt? A Telex fejtette fel a szálait annak a hálónak, amit a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA) szőttek az elmúlt években. A szervezet nem volt az előtérben az Orbán-kormány alatt, mégis rengeteg pénz csorgott keresztül rajta a Nyugat-Balkán, Törökország, vagy Üzbegisztán felé.
A HEPA a külpiacra lépő magyar cégeknek pályázaton elnyerhető támogatást nyújtott, vagy ha azt nem is, de egy helyi partneriroda segítségét. Ilyen partnerirodákból jelenleg öt működik, Sanghajban (Kína), Torontóban (Kanada), Isztambulban (Törökország), Belgrádban (Nyugat-Balkán) és Taskentben (Üzbegisztán). Az orosz iroda 2023-ban bezárt.
A török iroda 2016-ban került a rendszerbe, a kapcsolatépítésre az ALX Magyar–Török Kereskedelmi Központ Kft. nevű céggel szerződött a HEPA elődje, amit egy Karakas Suat Gökhan nevű üzletember vezetett. Ennek a cégnek a 2024-es forgalma 831 millió forint volt, vagyis éppen a havi HEPA-díjak összege. A cég egyedüli tulajdonosa az isztambuli Polat Holding, ami Adnan Polat török üzletemberhez tartozik. Polat Tiborcz István állandó üzleti partnere.
2025-ban a HEPA az üzbég kapcsolatokat is javítani akarta. Közbeszerzést írtak ki, amit a Global-Pro Consulting Kft. nyert el. Ennek a cégnek a tulajdonosa Karakus Suat Gökhan, aki a török irodával való szerződésnél is vezető szerepben volt.
A Telex a partnerirodákkal történő szerződésekkel kapcsolatban felkereste a HEPA-t. A válaszban ez áll:
Az üzbég és török kereskedelemfejlesztési iroda működtetésére vonatkozó szerződéskötésre mindkét esetben uniós nyílt közbeszerzési eljárás eredményes lefolytatását követően került sor. A HEPA a közbeszerzési eljárás keretében a legkedvezőbb ajánlatot benyújtó gazdasági társaságokkal kötött szerződést.
Nyugat-Balkán: A HEPA nem csak a török és üzbég üzleti kapcsolatok ápolására különített el jelentős forrásokat, hanem a nyugat-balkáni érdekltségek felé is.
Oláh Zsanett a HEPA jogelődjének, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-nek a vezetője volt, majd egy nyugat-balkáni pályázat kiírási szakaszában a Földszint1 Kft. nevű cégén keresztül szerződésben állt a HEPÁ-val – írta a Telex. Végül a szerződés lejárta után a Szerémség Ingatlanfejlesztő Kft. vezérigazgatója lett, ami a HEPA-tól 2019-ben a nyugat-balkáni támogatás keretében 3,86 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott „bor, wellness és konferencia hotel létesítése, a kiemelt turisztikai fejlesztési térséghez tartozó Karlócában” projektjére. A nyertes cég címe ugyanaz az Etyek, Kökényes utca 17/a. volt, mint a Földszint1 Kft. címe. Az elnyert, közel négymilliárdos támogatás óriási összeg volt abban a körben, az összes többi cég együttesen is csak ennek az összegnek a felét kapta.
A Telex az Olah Zsanetthez köthető céges ügyekről is kérdezte a HEPA-t, ám érdemi válaszokat ebben az ügyben nem kapott.
Mi a HEPA? Magyar Exportfejlesztési Ügynökség – korábbi nevén Magyar Nemzeti Kereskedőház – a Külgazdasági és Külügyminisztérium alá tartozik, a volt tárcavezető Szijjártó Péter helyettese, Magyar Levente felelt érte. Tevékenységének lényege a magyar export segítése, a hazai cégek külföldi piacra lépésének segítése volt. Leginkább akkor lehetett hallani a szervezetről, ha hazai vállalatok a Nyugat-Balkánon, Törökországban, vagy Üzbegisztán felé terjeszkedtek.
A HEPA jelentős forrásokat és támogatásokat is biztosított, ezeket a pénzeket pályázatokon lehetett elnyerni.
További részletek a Telex cikkében olvashatók.
The post Felfejtették a HEPA hálózatát – így szórták a pénzt Üzbegisztántól Kanadáig appeared first on Forbes.hu.
