Magyarország egyetlen őshonos teknősfaja a mocsári teknős, amely a május-júniusi szaporodási időszakban megélénkülnek, ezért gyakrabban találkozhatunk velük. A hímek ilyenkor felkeresik a nőstényeket és megtörténik a sokszor fél-egy órán át tartó párzás. A vizes élőhelyeken, csatornaszéleken, folyópartokon, tópartokon sétálva ebben az időszakban gyakran bukkanhatunk párzó mocsári teknősökre – írta meg weboldalán a Körös-Maros Nemzeti Park.
A párzást követően a nőstények elindulnak, hogy tojásrakásra alkalmas helyet találjanak
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közleményében arra hívja fel a figyelmet, hogy amennyiben úton áthaladó teknőssel találkozunk, álljunk meg, és segítsük át az úttest túloldalára.
Az észlelést pedig rögzíthetjük az Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezés Program honlapján vagy okostelefonon, az Android és iOS rendszeren is futó alkalmazáson keresztül.
Előfordulhat, hogy a teknősök vonulásuk során kertekbe is betévednek, ahol az ott élő kutyák nehezíthetik meg a dolgukat. Ebben az esetben, ha lehet, a teknőst ne zavarjuk, inkább a kutyá(ka)t zárjuk be egy rövid időre, míg a teknős átkelve a kerten, folytatja útját.
Ebben az időszakban nemcsak mocsári teknősökkel, de a hazánkban szintén előforduló és néhány esetben szaporodó idegenhonos teknősfajokkal is találkozhatunk. A legjobb, amit ilyen esetben tehetünk, hogy eljuttatjuk őket a legközelebbi állatkertbe, ahol befogadják őket és megfelelő körülményeket biztosítva számukra gondoskodnak róluk, biztosítva azt, hogy ne kerülhessenek ki a természetes vizekbe.
A mocsári teknősök a vizeletükkel lazítják fel a talajt a tojásoknak
A szárazföldi teknősöktől, például a görög teknősöktől eltérően a mocsári teknősök lábai nem igazán alkalmasak arra, hogy gödröt ássanak a tojásoknak. Éppen ezért ők egy különös módszerrel könnyítik meg a saját munkájukat: sokáig visszatartják a vizeletüket, hogy aztán azzal meglocsolják, s ezáltal fellazítsák, könnyebben áshatóvá tegyék a talajt.
A kiásott gödörbe 12-15, kifejezetten kemény, hosszúkás tojást raknak. Formájukat tekintve ezek a tojások olyanok, mint egy felnagyított rizsszem. Érdekes módon azonban a belőlük kikelő apró teknősök nagyon hamar felveszik kerek formájukat, olyanok, akár egy 200 forintos pénzérme. A tojásrakás után a nőstények bekaparják és magukra is hagyják a fészket, a mocsári teknősöknél ugyanis nincs utódgondozás.
A földben pihenő tojások sokféle veszélynek vannak kitéve, kezdve az éhes ragadozóktól egészen az időjárási viszontagságokig. A kis teknősök kikeléséhez bőséges napsütés is szükséges, hogy a talajt melegen tartsa. Ha minden körülmény szerencsésen alakul, akkor szeptemberben kibújnak az aprócska mocsári teknősök. A neheze azonban még csak aztán következik: el kell jutniuk a vízhez anélkül, hogy a rájuk leselkedő gémek, gólyák, harcsák, rókák vagy más ragadozók felfalnák őket. Csak nagyon keveseknek sikerül ez, egy fészekaljból jó, ha egy-két utód eljut a vízhez. Ott aztán már jók az esélyeik a hosszú, akár 20-30 évig tartó életre.
Mint minden kétéltű és hüllő, Magyarországon ez a faj is védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.
Írtunk arról is, hogy agresszívan védekező teknőst fogtak a tatabányai tóban. És brutális méretű inváziós teknőst fogtak a Tiszán. A világ legidősebb állata pedig Jonathan, az óriásteknős.
The post Hamarosan értékes páncélosokkal találkozhatunk a vízközeli utakon, vigyázzunk rájuk! first appeared on Sokszínű vidék.
