A vírus 2006-ban tűnt fel előszőr, a szakemberek azt feltételezik, hogy Mongólia környékén alakulhatott ki a H5N1-es törzs. Utána néhány évig nem történtek komoly fertőzések, de 2010-től már szinte minden évben megjelent. Erre pedig be kell rendezkednie az agráriumnak, mind a szakhatóságoknak, mind pedig az állatartóknak.

A madárinfluenza házi- és vadon élő madarak betegsége. A kórokozó influenza vírus változékonysága miatt kialakulhat olyan variáns is, amely embereket is képes megbetegíteni. Európában azonban ennek csekély az esélye az állatokkal való szoros kontaktust kerülő állattartási gyakorlat és a baromfiból származó termékek fogyasztási szokásai miatt. Eddig még Európában és így hazánkban sem fordult elő, hogy állatról emberre terjedjen át a vírus, köszönhető ez egyrészről a gasztronómiai szokásoknak és annak is, hogy a vírus felbukkanásakor nagyon szigorú protokoll szerint jár el az Állategészségügyi Hatósági Szolgálat.

Ázsiában volt példa emberi fertőződésre, de azokon a vidékeken mások a hús fogyasztásának a szokásai. Magyarországon csak hőkezelés után kerül az asztalra baromfi, ami az influenza vírust elpusztítja, ezért a madárinfluenzától függetlenül minden baromfitermék biztonságosan fogyasztható hazánkban

– mondta el a Sokszínű Vidéknek dr. Nemes Imre, a Nébih elnöke, országos főállatorvos.

A madárinfluenzát főként a vadmadarak terjesztik, épp ezért nem lehet arra számítani, hogy valaha is eltűnik majd. Az országos főállatorvostól megtudtuk, hogy cikkünk megírásakor már 64 elhullott vadmadárból mutatták ki a vírust, amely az ország bármelyik területén megjelenhet.

Ebben az évben azt tapasztaltuk, hogy legnagyobb számban hattyúkban találtuk meg a betegséget. Ez azért is lehet, mert ezek a madarak nagyon érzékenyek a vírusra és hamar elpusztulnak. Ezért is nagyon fontos, hogy az állattartók betartsák a járványvédelmi szabályokat. A kiemelten veszélyeztetett területen – Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Békés vármegyékben – pedig elrendeltük a házi madarak zárt tartását a vadmadár-vonulás fő szezonjában, október elsejétől március végéig.

A vírus a madarak garat részében és a tollában is megtalálható, de a legnagyobb koncentrációban az ürülékben van jelen. Dr. Nemes Imre arról is beszélt, hogy a tavalyi esztendő erős járványidőszak volt, mintegy 200 állattartó telepen jelent meg a fertőzés, és sajnos több mint 4 millió baromfit kellett leölni. Idén arányaiban is már sokkal kedvezőbben alakul a járványhelyzet. Eddig 16 telepen jelent meg a vírus és nem egészen 150 ezer baromfi esett áldozatul a madárinfluenzának.

Ez annak is köszönhető, hogy most a vonulási útvonalnak a déli része, spanyol, francia, német szakasz volt a fertőzöttebb és nem a magyarországi.

Kérdésünkre, hogy van-e esély arra, hogy eltűnhessen ez a vírus a bolygóról, az országos főállatorvos, a Nébih elnöke úgy felelt, hogy nem igazán.

Ma már a Földünk bármelyik részén előfordul a madárinfluenza az amerikai kontinenstől Európán át Ázsiáig. És ez egy nagyon változékony vírus. Hiába élte túl például egy vadmadár a fertőzést, bármikor elkaphat egy újabb, mutálódott vírustörzset. Ezért is kell sajnos a megfertőződött baromfiállományokat felszámolni, hogy ne tudjon az egyik telepről a másikra terjedni a fertőzés.

A betegség megelőzésére egyébként már létezik oltás, több gyártónak is vannak már engedélyezett vakcinái a madárinfluenza ellen, ezeket például Franciaországban használják.

Azt kell tudni az oltásokról, hogy ezek egyrészről az állatok megfertőződését nem előzik meg, csak a tüneteket enyhítik. Másrészről pedig vannak olyan gazdaságilag nagyon fontos partnerországok, mint például Izrael és Japán, amelyek semmilyen baromfiterméket nem vásárolnak olyan más országoktól, ahol madárinfluenza elleni oltásokat alkalmaznak. Ennek ellenére mi is dolgozunk azon, hogy létrejöjjön egy olyan protokoll, amely a biztonságos vakcinázást szabályozná

– emelete ki a Nébih elnöke hozzátéve, hogy nem egyszerű feladat és komoly többletmunkát jelent az állattartónak ez a művelet, hiszen sok tízezer, akár százezer madarat kell oltani a keltetőben és később is egyenként, pontosan nyomon követve a vakcinázást.

A védekezésnek egyébként több módja van, amelyről a Nébih tematikus oldalán is tájékoztat, és amit a hobbi állattartóknak sem árt betartani.

Egyrészről a hivatal által előírt járványmegelőzési szabályokat komolyan kell venni és minden esetben be kell tartani, mint például, hogy utcai cipővel nem megyünk be az ólba, idegen embereket nem engedünk be, betartjuk a higiéniai előírásokat. E mellett pedig fontos az is, hogy a vadon élő madarak ne tudjanak leszállni, ne legyen szabadon az itató, a takarmány és felszerelhetünk madárhálót is.

De a legnagyobb biztonságot továbbra is az jelenti, ha a vonulási időszakban zártan tartják a baromfit a gazdálkodók.

Megírtuk korábban azt is, hogy 8 állatkert madarai kaptak védőoltást madárinfluenza ellen. Arról is született cikk, hogy emberi felelőtlenség is közrejátszott a madárinfluenza magyarországi terjedésében. Megjelent viszont az angyalszárny-betegség is: így betegítjük meg jó szándékból a vízimadarakat.

The post Nébih elnök: együtt kell élnünk a madárinfluenzával first appeared on Sokszínű vidék.