A szakadék szélén táncol a magyar nyugdíjrendszer – erről a NyugdíjGuru szakértője beszélt a Forbes Money podcastban. Farkas András szerint a felosztó-kirovó rendszer alapjai 1891 óta lényegében nem változtak, pedig a világ átalakult. Arról is beszélt, hogy az uniós átlaghoz képest nagyjából 3500 milliárd forint hiányzik a hazai nyugdíjrendszerből. A plusz havi nyugdíjak ellenére a magyar nyugdíjasok szegények, a helyzetükön azonnal javítani kell.
A ma ismert felosztó-kirovó nyugdíjrendszer alapjait 1891-ben fektették le az akkor már egységes Németországban. A NyugdíjGuru alapítója, Farkas András szerint ennek lényege azóta sem változott, annak ellenére, hogy a világ rengeteg átalakuláson ment át.
„Ez a rendszer akkor nagyon jól működik, ha nagyon sokan vannak a dolgozó, aktív korú tömegek, és viszonylag kevesen vannak és rövid ideig élnek a nyugdíjasok”
– mondta Farkas András az e heti Forbes Money podcastban. Hozzátette, hogy az induláshoz képest a nyugdíjrendszer annyiban változott, hogy ma már nem a nyugdíjbiztosítók által megvásárolt vagyon hozadékából fizetik a nyugdíjakat, hanem átálltak a folyó finanszírozásra. „Lényegében ebben a rendszerben egy fillér tartalék sincs.
Pillanatnyilag fenntartható a magyar nyugdíjrendszer, ennek legfontosabb oka, hogy szegények a magyar nyugdíjasok”
– tisztázta a hazai állapotokat a nyugdíjszakértő. Kiemelte, hogy a 27 uniós tagállam között a 25. helyen állunk ebben a rangsorban, vagyis európai mércével mérve különösen elszegényedett az idős korosztály Magyarországon.
„Nem csoda, hogy senki nem beszél arról, hogy euróra átszámítva mennyit kapnak a nyugdíjasok. Drámai lenne a különbség.”
Farkas András azt is hozzátette, hogy az elmúlt két évtizedben a politikai kommunikáció hazánkban arról szólt, hogy milyen jó is a magyar nyugdíjasok helyzete. Szerinte ez nem igaz.
Nyugdíjas szegénység oka egyszerű
A szakértő szerint a nyugdíjas szegénység oka rendkívül egyszerű Magyarországon: nem költünk eleget a nyugdíjrendszerre. Farkas András szerint az uniós átlagnál jóval kevesebb pénzt szánt erre a magyar állam az utóbbi években.
A szakértő elmondta, hogy az öregségi nyugdíjasokra az Európai Unióban általában az adott ország GDP-jének 10,9 százalékát költik. Magyarországon ez a költés a GDP 7,32 százaléka. Ez alapján a mai magyar nyugdíjkassza, ami az állami költségvetés egy kiugróan magas tétele, hétezer milliárd forintot tesz ki. Ez azt jelenti, hogy további 3–3,5 ezer milliárd forintot kellene a rendszerbe allokálni, hogy felérjünk az uniós átlaghoz.
„Bármit is teszünk a magyar nyugdíjrendszerrel, ne felejtsük el, hogy jelenleg nagyon keveset költünk rá” – mondta Farkas András.
Mit érnek a kedvezményes nyugdíj konstrukciók?
Magyarországon két fontos kiegészítő kedvezmény támogatja a nyugdíjrendszert. Az egyik az extra havi nyugdíjak, a 13., illetve a 14. havi nyugdíj, utóbbi teljes összege 3 év múlva forog be a rendszerbe. A szakértő szerint 2029-től ezek az extra havi nyugdíjak 1200 milliárd forint pluszt jelentenek majd a hazai nyugdíjrendszernek, ami még mindig nem éri el az uniós átlagot.
Emellett beszélni kell a Nők 40 nyugdíjkedvezményéről is. Farkas András szerint ez egy világszinten egyedülálló konstrukció. Ennek lényege, hogy 40 évnyi munkaviszony után az érintett hölgyek nyugdíjba mehetnek, az életkoruktól függetlenül. Ez a kedvezmény annyira népszerű, hogy minden évben a nyugdíjba vonuló nők kétharmada ezt a lehetőséget veszi igénybe. Ez viszont rendkívül nagy terhelést jelent a költségvetés számára.
„Ha egy nő nem járt egyetemre, és 18 éves korától kezdve dolgozott, akkor 58 évesen már nyugdíjba mehet. Ez 7 évvel van a korhatár alatt” – érzékeltette a problémát a szakértő. Hozzátette, hogy a kedvezmény különlegességét Magyarországon az adja, hogy semmilyen levonást nem tartalmaz. Azok a nők, akik 40 év munkaviszony után nyugdíjba mennek, a nyugdíj 100 százalékát megkapják. Ilyen kedvezmény a világon sehol máshol nincs.
„Más rendszerekben a korkedvezmény évi 3–6 százalékos levonást jelent a nyugdíjból. Ennyivel kisebb lesz a járadék. A magyarországi Nők 40 kedvezmény esetében ilyen nincs.”
Farkas András hozzátette, hogy ez a kedvezmény évi nagyjából 500 milliárd forint plusz terhelést ró a nyugdíjrendszerre. Kifejtette, hogy az uniós átlaghoz képest még ez is bőven bele kell, hogy férjen.
A magyar nyugdíjasok nem csak az unióhoz képest szegények
Farkas András kitért arra is, hogy a magyar nyugdíjasok nem csak az uniós átlaghoz viszonyítva, hanem országon belül is szegénynek számítanak. Azt mondta, hogy évről évre zajlik a hazai nyugdíjasok relatív elszegényedése.
„Ennek egyetlen egy egyszerű oka van. 2011-ben bevezették és azóta változatlanul hagyták, hogy a nyugdíjak kizárólag az éves infláció mértékével emelik. Ha egy évben az inflációnál gyorsabban nőnek a bérek – az elmúlt 16 évben 14 alkalommal ez így volt –, akkor a nyugdíjasok és az aktív keresők vásárlóereje közötti olló nyílik.”
A nyugdíjszakértő szerint ezt a folyamatot csak úgy lehet megállapítani, ha a nyugdíjakat nemcsak az infláció mértékével, hanem az éves reálkereset-növekedés egy részével is megemelik. Hangsúlyozta, hogy ez az összes környező országban így működik, Magyarországot leszámítva.
A magyar nyugdíjak medián értéke jelenleg 221 ezer forint. Ez azt jelenti, hogy az összes nyugdíjas fele ennél kevesebb pénzből kénytelen megélni minden hónapban. „Ma a 120 ezer forintnál kevesebb nyugdíjat kapó idősek száma körülbelül 240 ezer fő” – hívta fel rá a figyelmet Farkas András. Szerinte ez már a mélyszegénység küszöbe.
Mit ígér az új kormány a nyugdíjasoknak?
A Tisza-kormány több ígéretet is tett a nyugdíjasoknak. Egyik tervezett intézkedés, hogy 120 ezer forintban határozzák meg azt az alsó szintet, aminél kevesebbet egyetlen nyugdíjas sem kaphat. Ez a határ a rokkantsági ellátásban lévőkre is vonatkozik. A szakértők szerint ez majdnem 300 ezer embert jelent, akinek a nyugdíja emelkedni fog.
Egy másik intézkedés, hogy a 120 és a 140 ezer forint közötti sávban – ez is 120 ezer nyugdíjast érint –, egy egyszerű 6–12 ezer forint közötti nyugdíjemelést terveznek végrehajtani. Az ennél magasabb nyugdíjak korrekciójáról még keveset hallani, a tervek szerint egy differenciált nyugdíjemelést vezethetnek be.
Farkas András szerint a legszegényebb nyugdíjasok helyzetének rendezése viszonylag egyszerű, mindössze 200 milliárd forintból megoldható évente. Ennek mindössze annyi az oka, hogy ennyire kevés pénzt kaptak eddig ezek az emberek. Hozzátette, hogy a tervek szerint SZÉP-kártyát is kaphatnak azok a nyugdíjasok, akiknek 250 ezer forint alatt van a nyugdíja.
A kérdés már csak az, hogy az ígéreteket mikor valósíthatja meg az új kormány. Kármán András augusztus végére ígérte az új költségvetés összeállítását. Farkas András szerint abban a dokumentumban a nyugdíjrendszer reformjára vonatkozó intézkedéseknek már szerepelnie kell.
Bevezethetik a Férfiak 40-et?
Arra a kérdésre, hogy az új kormány hozzányúlhat-e az extra havi nyugdíjakhoz vagy a Nők 40-hez, a nyugdíjszakértő azt mondta, hogy politikai öngyilkosság lenne. Hozzátette, hogy az eddigi ígéretek szerint ezeket a kedvezményeket fenntartja a továbbikban is a Tisza-kormány.
Farkas András szerint a 13. havi nyugdíj már beépült a köztudatba, a 14. esetében finomhangolásról lehetne szó. A lengyel példát említette, ahol szintén van extra havi nyugdíj, viszont csak a minimál nyugdíj értékében. „Ez Lengyelországban 150 ezer forintnak megfelelő összeg.”
A Nők 40 esetében sem lehetett eddig hallani változásról. Farkas András szerint az új kormány ráadásul a Férfiak 40 lehetőségét is vizsgálhatja, vagyis a férfiak is elmehessenek korkedvezménnyel nyugdíjba. A szakértő szerint ez már egy nehezebb kérdés. A férfiak jövedelme alapjáraton magasabb, a korkedvezmény így nagyon megterhelné a költségvetést.
A Férfiak 40 bevezetése abban az esetben lehetne megoldható, ha a büntető levonással együtt lehetne igénybe venni. Ahogy ezt már említettük, évi néhány százalékos levonást jelentene a nyugdíjból a korkedvezményért cserébe.
10 év múlva összeomlik a nyugdíjrendszer
A szakértő szerint a mai nyugdíjrendszerünk még 10 évig tartható fenn „Egy évtized a nyugdíjrendszer számára szempillantás” – mondta Farkas András.
Ennek oka, hogy nagyjából ennyi idő múlva mennek nyugdíjba a „Ratkó-unokák”, nagyon rövid időn belül jelenik majd meg körülbelül 400 ezer ember a nyugdíjrendszerben, miközben a születésszám csökken Magyarországon. Ráadásul már ma is több százezer aktív korú magyar dolgozik külföldön, akik nem ide fizetik a járulékot.
A szakértő szerint az aktív korúak ekkor már nem tudják majd eltartani a nyugdíjasokat. Az állam kénytelen lesz a költségvetés más részeiről ebbe az alrendszerbe lapátolni a pénzt. Erre a problémára már régóta készülni kellene, az új kormánynak pedig nagyon kevés ideje maradt, hogy megoldást találjon a kérdésre.
A Forbes Money podcastban beszélgettünk még a magánnyugdíj-pénztári pénzek sorsáról, valamint arról is, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak megoldást jelenthetnek-e a közelgő nyugdíj-katasztrófára. A teljes adás megtalálható a Forbes YouTube- és Spotify-csatornáján.
Regisztrálj a Forbes.hu-ra, és kövesd podcastcsatornáinkat a YouTube-on és a Spotifyon!
The post Nyugdíjszakértő: Ha nem teszünk azonnal valamit, a magyar nyugdíjrendszer 10 év múlva összeomlik appeared first on Forbes.hu.
